Ukrajna;háború;Hirosima;Joe Biden;F-16;vadászgépek;G7-csoport;Volodimir Zelenszkij;

Mind katonai, mind diplomáciai szempontból jelentős döntéseket hozott a G7

Fordulat a háborúban.

A vasárnap záruló hirosimai G7-csúcstalálkozó jelentős fordulatot adhat az Ukrajnában zajló háborúnak. Az Egyesült Államok ugyanis hónapokig tartó vonakodás után engedélyezte az F-16-os vadászrepülőgépek szállítását Kijevnek. Ez pedig új katonai perspektívát nyit a konfliktusban. Azonnali változás nem várható, figyelmeztetnek szakértők, s Olaf Scholz német kancellár sem indul ki abból, hogy már hamarosan amerikai vadászgépeket kap Ukrajna. Más források is azt közölték, hosszú hónapokba telik, amíg a szállítások ténylegesen megvalósulnak. Az azonban egyértelmű, hogy ha már a gépek rendelkezésre állnak, az Kijev számára jelentős katonai előnyt jelent majd. Nem véletlen, hogy Moszkva dühösen reagált, és a szokásos elrettentő fenyegetés mintájára arra figyelmeztetett, a lépés "kolosszális kockázatot" jelent a nyugati országok számára.

Ami a vadászgépeket illeti, Joe Biden mindez idáig azért vonakodott azok Ukrajnába szállítását illetően, mert attól tartott, hogy orosz területen lévő célpontok megtámadására használják majd. Mi áll a változás hátterében? Mindez Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója több hetes munkájának eredménye. Sullivan azt mondta, hogy

Biden döntése nem drámai irányváltás, hanem annak felismerése, hogy megváltozott a háború menete, vagyis másféle fegyverekre van szükség.

Valami hasonló történt az elmúlt hónapokban a harckocsik szállításával is. Sullivan meggyőződését fejezte ki, hogy az ukránok nem támadnak majd oroszországi célpontokat a gépekkel.

Bár egyelőre nagy kérdés az is, ki szállítja majd az F-16-osokat, mikor és mennyit, tény, hogy több európai ország is csatlakozott az úgynevezett "jet-koalícióhoz". Hírek szerint Hollandia, Dánia és Belgium összesen akár mintegy százat küldhet. Más országok felajánlották, hogy kiképzik az ukrán pilótákat: az amerikaiak mellett a britek, a franciák, a portugálok és a dánok is készek segíteni, míg Olaszország esetében Meloni miniszterelnök azt mondta, hogy "a szövetségesekkel együtt döntenek".

Az F-16-osok nem az Egyesült Államok által gyártott legfejlettebb típusok, de egyértelműen jobbak, mint a Mig-29-esek és Szu-27-esek, amelyekkel Ukrajna rendelkezik. Oroszország viszont Szu-35-ösöket mondhat magáénak, amelyek jobbak az ukrán gépeknél.

Nem az F-16-osok kérdése volt a csúcstalálkozó egyetlen jelentős témája. Már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megjelenése is igen fontos diplomáciai jelzés volt, többek között Vlagimir Putyin számára: az orosz elnök alig hagyta el hazáját a konfliktus kezdete óta, ráadásul a Nemzetközi Büntetőbíróág (ICC) által kiadott elfogatóparancs miatt egy sor országban őrizetbe kellene venni, tehát diplomáciai tekintetben teljesen el van szigetelve. Ennek most azért volt kiemelt jelentősége, mert a G7-es csúcson India, Brazília, Indonézia, Indonézia, Vietnam, Ausztrália és Dél-Korea vezetői is jelen voltak, tehát olyan államok is képviseltették magukat, amelyek vonakodnak szembeszállni Oroszországgal és csatlakozni a nemzetközi büntetőintézkedésekhez.

Szintén fontos fejlemény, hogy a világ hét legfejlettebb ipari hatalma lépéseket tett azért, hogy az orosz gazdaság tovább gyengüljön. Olyan döntésekről van szó, amelyek tovább lassítják ipari gépezetének működését: a szankciókat kiterjesztik Oroszország jövedelmező gyémántágazatára; egyúttal figyelmeztették az orosz agresszióhoz anyagi támogatást nyújtó harmadik országokat, hogy "komoly költségeknek" teszik ki magukat, ha folytatják tevékenységüket. Mindez ugyan nem halálos csapás a Kreml számára, de újabb egyértelmű üzenet az orosz vezetésnek, hogy nem csökkent az Ukrajna további támogatását érintő elköteleződés.

A hirosimai csúcstalálkozó tehát fordulópontot jelent, de nem a konfliktus megoldása, hanem közép- és hosszú távú perspektívájának megváltoztatása szempontjából. Kína és Brazília békekezdeményezései ellenére a háború valószínűleg még sokáig folytatódni fog. És ha a Kreml azzal kalkulált, hogy a kitartással a nyugati támogatás csökken, keserű választ kapott a hetektől.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Hirosimában egy sor kétoldalú találkozón vett részt, többek között Joe Biden amerikai, Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Rishi Sunak brit miniszterelnökkel és Narendra Modi indiai miniszterelnökkel. Modi és Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök jelenléte központi jelentőségű Zelenszkij jelenléte szempontjából. Újdelhi történelmi okokból szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával. Az ENSZ-ben tartózkodott az orosz invázióról szóló szavazáson, sőt, a konfliktus során tovább bővítette kereskedelmét régi partnerével. Brazília, amely az invázió ellen szavazott, a béketárgyalásokra irányuló olyan kezdeményezést hirdetett, amelynek tartalmi elemei a nyugatiak körében némi szkepticizmust váltottak ki.

A G7-ek táróközleménye rendkívül kritikus Kínával szemben. A világ hét legerősebb gazdaságának vezetői bírálták a Peking által jelentett növekvő biztonsági fenyegetéseket, a Dél-kínai-tenger militarizálásától kezdve a "gazdasági kényszerítés" alkalmazásáig. A G7 ugyanakkor leszögezi, hogy nem akar "ártani a kínai gazdasági haladásnak és fejlődésnek". A kínai külügyminisztérium azonban a dokumentumot belügyeibe való beavatkozásnak nevezte, beleértve Tajvant is, és "blokkpolitikára" való felbujtásnak.

Biden amerikai elnök eközben új katonai segélyt jelentett be Ukrajnának. A csomag lőszert, tüzérségi eszközöket és páncélozott járműveket tartalmaz.

Bahmut orosz kézen?

Továbbra is tisztázatlan a helyzet a kelet-ukrajnai Bahmutban. Vasárnap este az orosz védelmi minisztérium a hónapok óta ostrom alatt álló város teljes elfoglalásáról számolt be, előzőleg a Wagner zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin állította ugyanezt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a G7-ek csúcstalálkozóján azt mondta, Bahmut még nem esett el. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a város szinte teljesen elpusztult, így „csak a szívünkben van”. Az Institute for the Study of War értékelése szerint ha igaz is a Bahmut orosz elfoglalásáról szóló hír, az inkább jelképes, mert a város sem taktikai, sem hadműveleti szempontból nem jelentős. A Bahmutért vívott csata a leghosszabb és legköltségesebb csatának számít a háborúban.