oktatás;sztrájk;Románia;béremelés;

2023-05-22 09:46:00

Elkezdődött az általános sztrájk, 150 ezer tanár szüntette be a munkát Romániában

Béremelést követelnek. Bár Nicolae Ciuca miniszterelnök vasárnap tett még egy utolsó kísérletet arra, hogy lebeszélje a tanárokat a sztrájkról, a szakszervezetek szerint semmilyen új érdemi ajánlattal nem állt elő.

Általános sztrájkot hirdetett Romániában a három legnagyobb tanügyi szakszervezet hétfőn, miután nem tudott megegyezni a kormánnyal a több mint 300 ezer embert foglalkoztató ágazat számára követelt béremelésekről. Az érdekképviseletek szerint mintegy 150 ezer pedagógus és az iskolai kisegítő személyzet 60-70 ezer tagja szüntette be meghatározatlan időre a munkát.

Bár Nicolae Ciucă miniszterelnök vasárnap tett még egy utolsó kísérletet arra, hogy lebeszélje a tanárokat a sztrájkról, a szakszervezetek szerint semmilyen új érdemi ajánlattal nem állt elő. A kormányfő arra hivatkozott, hogy az oktatási alkalmazottak bérezési problémáira a kidolgozás alatt lévő új közalkalmazotti törvény ad majd választ, hozzátéve, hogy a jogszabály tervezetét július 15-ig készíti el a munkaügyi tárca, és a szeptemberben kezdődő őszi ülésszakban kerül a parlament elé elfogadásra.

A kormány tárgyalóküldöttsége addig is évi kétszeri 1000 lejes (75 ezer forint) támogatást ajánlott fel a pályakezdő, illetve a hátrányos térségekben munkát vállaló pedagógusok számára. A miniszterelnök a párbeszédkészségét hangoztatta, és arra figyelmeztette a tanárokat, hogy a záróvizsgákra készülő diákokat nem kellene ebben az időszakban további stressznek kitenni. A sztrájkolók azt követelik, hogy a tanügyi bértábla a négyezer lejes (300 ezer forint) országos nettó átlagbér szintjén kezdődjék, míg jelenleg egy kezdő tanár bére nem éri el a 2600 lejt (200 ezer forint). Legutóbb 18 éve volt általános sztrájk a román közoktatásban.

Marius Nistor, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek elnöke szerint a tanárok nem szociális segélyt kunyerálnak, hanem munkájuk társadalmi jelentőségének megfelelő szintű, inflációkövető bérezést követelnek, azt a vádat pedig, hogy a munkakonfliktus legradikálisabb formáját - az általános sztrájkot - nem volt szerencsés a tanév végére és a küszöbönálló kormányváltás elé időzíteni, azzal hárította el, hogy a döntéshozóknak volt elég idejük megoldást találni a tanárok követeléseire, de a korábbi tüntetéseket és petíciókat szerintük nem vették komolyan.