Magyarország egyelőre akadályozza, hogy az Európai Unió 500 millió eurót folyósítson az érintett tagállamoknak az ukrajnai fegyverszállítások költségének részleges megtérítésére - derült ki a huszonhét ország külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásán. Az Európai Békekeret nevű pénzügyi eszközből eddig 5,7 milliárdot költöttek erre a célra, de a következő részlet kiutalása a magyar ellenkezés miatt veszélybe került. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a találkozó szünetében tartott szűkkörű sajtóértekezletén megerősítette: Magyarország mindaddig ellenezni fogja a félmilliárd euró kifizetését, ameddig Ukrajna a háború nemzetközi szponzorainak a listáján tartja az OTP Bankot. Ukrán indoklás szerint a pénzintézet azért került a jegyzékre, mert hivatalosan elismeri a szakadár köztársaságokat Ukrajna területén és kedvezményes hitelfeltételeket biztosít az orosz hadseregnek. A vádakat a bank tételesen cáfolta.
Megszólalt az OTP, méltatlannak tartja, hogy Ukrajnában a háború szponzorának nyilvánítottákJosep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a magyar-ukrán vitáról azt mondta: a nézetkülönbségeket tárgyalásokon kell rendezni. Szijjártó szerint az uniós fődiplomata már beszélt a magyar kifogásokról Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, és hétfőn megerősítette, hogy további kapcsolatfelvételt tervez vele. “Az a szerepem, hogy mindenkivel tárgyaljak a megoldás érdekében. Eddig képesek voltunk mindenki számára elfogadható eredményre jutni a katonai támogatás minden egyes részletéről, és biztos vagyok benne, hogy ezután is így lesz” - jelentette ki Borrell a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján.
Sajtóhírek szerint az 500 millió euró folyósításáról szóló döntés akár már kedden, a védelmi miniszterek ülésén megszülethet.
Bár Magyarország az egyetlen tagállam, amely az ukrán lista miatt blokkolja a megegyezést, korántsem az OTP Bank az egyetlen európai cég, illetve pénzintézet, amelyet Kijev szégyenpadra ültetne.
Például az osztrák Raiffeisen bank is a háború szponzorainak a jegyzékén van, az osztrák kormány mégsem fenyegetőzik a közös döntések vétójával.
Információink szerint egyébként az uniós döntéshozatal több tagja is fenntartásait hangoztatja az ukrán listázással kapcsolatban.
Az Európai Központi Bank - amely felügyeletet gyakorol a közös valutát használó országok pénzintézetei fölött - korábban arra kérte ezeket a bankokat, hogy szorosan kövessék figyelemmel oroszországi üzleti tevékenységüket, és lehetőség szerint csökkentsék vagy szüntessék meg azt. Ez a felszólítás ugyan nem az OTP Banknak szólt, de akár iránymutatásnak is tekinthető a magyar bank számára. Akárcsak az EKB éves jelentésében szereplő figyelmeztetés, amely rámutat: az Oroszországban működő euróövezeti bankcsoportok elszenvedhetnek veszteségeket, ha sikerül kivonulniuk az orosz piacról. Egyes pénzintézetek már felvállalták ezt a kockázatot, és a következmények korlátozottak és kezelhetőek voltak.
Szijjártó sajtótájékoztatóján ismét kikelt azok ellen, akik szorgalmazzák a fegyverszállításokat és a háború katonai megoldását. Josep Borrell szerint azonban a fegyverszállítások kulcsfontosságúak ahhoz, hogy Ukrajna megvédje területét és szuverenitását. “Mindenki a háború végét szeretné. Ezért támogatjuk Zelenszkij (ukrán) elnök tervét az igazságos békére. Aki békét szeretne teremteni, nem moshatja össze az áldozatot és az agresszort” - érvelt a külügyi főképviselő.
