Nyolc nappal ezelőtt a Népszava a magyar sajtóban elsőként írta meg, hogy az ukrán Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK) terrorizmus nemzetközi támogatójának, a háború szponzorának nyilvánította az OTP-t.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ukrán döntésre hivatkozva ma elkezdte feszegetni, hogyan is tárgyalhatna az Orbán-kormány EU-s szankciók következő köréről a háborús agresszor Oroszország ellen, amíg az OTP Ukrajnában viseli a háború szponzora bélyegét, maga a magyar pénzintézet pedig az erről szóló cikkünkre válaszul küldött szerkesztőségünknek egy közleményt, benne nyolc nap után az ukrán állítások részletesebb cáfolatával.
Ukrajna a terrorizmus nemzetközi támogatójának nyilvánította az OTP-tSzijjártó Péter: Nehezen tárgyal újabb szankciókról az Orbán-kormány, ameddig az OTP a háború nemzetközi szponzorainak listáján vanEz a közlemény így hangzik:
„Az OTP Bank elítél minden, szuverén ország elleni agressziót, így az Ukrajna ellen elkövetettet is, és elkötelezett az Ukrajnai polgárok és az ország gazdaságának támogatásában. Ennek jegyében bankunk a folyamatos szolgáltatás és a hitelezési tevékenység fenntartása mellett (forintban) milliárdos nagyságrendű humanitárius támogatással segítette Ukrajnát, és több száz háborús menekültnek nyújtott tartós szállást és ellátást Magyarországon.
Az OTP Bankot 2023. május 5-én az ukrán Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK) „a háború nemzetközi szponzorai” közé sorolta.
Az NAZK az OTP Bankot megbélyegző döntése alátámasztására több téves, valótlan érvet hozott fel. Ezek közül az alábbiak a legjelentősebbek, amelyek cáfolatával az OTP Bank tisztázni kívánja a helyzetet:
1. „Az OTP Bank fontos szerepet tölt be Oroszország nemzetgazdasága szempontjából.”
Ezzel szemben a valóság az, hogy az OTP Bank Oroszországban 0,17% piaci részesedéssel rendelkezik, azaz a súlya az orosz bankpiacon nem éri el a két ezreléket. Az NAZK listájára az OTP-nél lényegesen nagyobb helyi jelenléttel rendelkező nemzetközi bankok és egyéb vállalatok nem kerültek fel, ami önmagában megkérdőjelezi a listára kerülésről szóló döntés hitelességét.
2. „Az OTP Bank Ukrajna megszállt területein (Donbassz, Krím) folytat tevékenységet.”
Ezzel szemben az igazság az, hogy az OTP Csoport egyik tagja sem folytat semmilyen tevékenységet Ukrajna azon területein, amelyeket az Orosz Föderáció megszállás alatt tart. Az OTP Csoport minden piacán a helyi és nemzetközi jogszabályok teljes betartásával működik, beleértve a szankciós előírásokat is. Ennek megfelelően 2014-ben is szabályszerűen és haladéktalanul megszüntette valamennyi tevékenységét a megszállt területeken. Az NAZK döntésének téves indoklása onnan származhat, hogy Oroszországban is van Donyeck nevű település, ahol valóban a közelmúltig volt (a nemzetközti szankcióknak megfelelően) működő OTP Bank fiók – az OTP-t feljelentő Olekszandr Dubinszki úr feltehetően ezt keverte össze az ukrajnai Donyeckkel.
3. „Az OTP Bank kedvezményes hitelt biztosít az orosz hadsereg tagjainak.”
Ezzel szemben a tények azt mutatják, hogy az Orosz Föderáció törvényben írja elő (106-FZ) valamennyi pénzügyi szolgáltatónak, hogy azok számára, akik részt vesznek a „különleges katonai művelet”-ben, 2023. december 31-ig mentesülnie kell a hiteltörlesztés és kamatfizetés alól. A határidő után a törlesztés folytatódik. Az OTP Bank sem kedvezményesen, sem máshogy nem nyújt új hitelt az Orosz Föderáció fegyveres állományának tagjai számára.
4. „Az OTP Bank elismerte a Luhanszki és a Donyecki Népköztrársaság létezését.”
Ezzel szemben a valóság az, hogy az OTP Bank – összhangban az EU és azon belül Magyarország hozzáállásával – soha, semmilyen formában nem ismerte el ezeknek a területeknek az önállóságát.
A fentiek alapján világos, hogy az OTP Bank szerepeltetése a „háború szponzoraként” teljességgel méltatlan, és arra fogunk törekedni, hogy erről meggyőzzük az ukrán illetékeseket is.”
Veszteséges lett az OTP Magyarországon, de külföldön sikerült nyereséget termelnie