A Fidesz-KDNP szimpatizánsok közül senki sem adna hármasnál rosszabb érdemjegyet, közepest is csak 12 százaléknyian. Az ellenzékiek és a bizonytalanok között szigorúbb értékelők vannak: előbbiek 25 százaléka kettest, míg 14 százaléka egyest adna az évnek. A bizonytalanok közül nem buktatna senki, de valamivel több mint felük (51 százalék) közepesre értékelt, míg nyolc százalék kettest adott a tanítási évnek – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára készített reprezentatív felméréséből.
A tanév megítélést nem csak a szokásosnak mondható pártszimpátia határozza meg, nagyban függ ugyanis a megkérdezettek lakóhelyétől.
Míg a fővárosiak csak 23 százaléka adna ötöst, addig a községekben élők többsége, csaknem hatvan százaléka értékelt példásra.
Még a budapestieknél is rosszabbnak látják a helyzetet a megyeszékhelyeken élők: csupán 17 százalékluk adott ötöst.
Hónapok óta zajlanak a megmozdulások, ahol tanárok, szülők, diákok próbálják arra felhívni a figyelmet: a közoktatás katasztrofális, a státusztörvény, amelyet a kormány be akar vezetni tovább ront a helyzeten és megnyirbálja a pedagógusok jogait.
A Publicus kutatása alapján a válaszolók nagy többsége, majdnem 70 százaléka egyetért a tüntetésekkel.
Még a Fidesz-szavazók közül is csaknem 30 százalék bizonyult támogatónak, olyan ellenzékit pedig szinte nem is talált a kutatóintézet, aki nem értene egyet a demonstrációkkal.
Bár az állami közoktatás helyzete finoman szólva sincs kifogástalan állapotban, a Publicus által megkérdezettek csaknem fele (47 százalék) akkor is állami iskolába járatná gyerekét, ha semmilyen nehézséggel nem járna váltani. Az állami intézményekkel csak az egyháziak tudják felvenni a népszerűségi versenyt: a diplomával rendelkező szülők például szinte ugyanolyan arányban (25-26 százalék) íratnák be egyik, illetve másik intézménybe utódaikat. Az alapítványai iskolák a szakmunkás végzettséggel rendelkező szülőknél a legnépszerűbbek (14 százalék), de a legfeljebb 8 általánost végzett szülők közül például senki sem íratná ilyen intézménybe gyerekét.
Az érettségizett, vagy általánost végzett szülőknek két-kétharmada gondolja azt, hogy utódjuk jó helyen van az állami oktatásban. A szakmunkás bizonyítvánnyal, vagy diplomával rendelkező szülőknek csak negyede bízik az államban.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint hazánkban a bruttó átlagbér 530 ezer forint. A diplomás átlagbér bruttó 800 ezer forint körül van, egy pályakezdő pedagógus fizetése bruttó 312 ezer, pótlékokkal együtt a pedagógus szakszervezetek kalkulációi alapján. Azzal, hogy emelni kell a tanárok fizetését a friss Publicus kutatás résztvevőinek 90 százaléka egyetért.
Még a Fidesz-KDNP híveinek túlnyomó többsége, 78 százaléka is emelné a pedagógusok bérét, az ellenzékiek közül pedig szinte mindenki (98 százalék).
Lakóhely szerint vizsgálva arra, hogy kellene-e bért emelni ebben a szférában kivétel nélkül minden budapesti igent mondott. A béremelés nagyságáról azonban megoszlottak a vélemények. A fideszesek közül a legtöbben például csak korrigálnának, azaz a bruttó átlagbér szintjét adnák meg a tanároknak, az ellenzékiek nagy része viszont több mint 610 ezer forint fizetést adna az oktatóknak. Ugyanekkora bért kínálnának a fővárosiak és a diplomások többsége is.
A megkérdezettek több, mint fele első kézből szerzi az oktatással kapcsolatos információit, erre utal legalábbis az, hogy ennyien ismernek személyesen is tanárt. A fideszeseknek gyakorlatilag nincs olyan pedagógus ismerőse, aki a kormányzati intézkedések miatt elhagyta, vagy tervezni elhagyni a pályát (2 százalék). Az ellenzékieknél viszont itt is más a kép: 20 százalékuk ismer ilyen (volt)pedagógust.
