Átfogó közvéleménykutatást közölt az Ipsos Global Inflation Monitor az inflációval és a gazdasági válsághelyzettel kapcsolatban, 29 ország részvételével. Az adatokból egyebek között kiderül, hogy Magyarországon leginkább az Orbán-kormányt tartják felelősnek a gazdasági bajokért.
A kutatás szerkesztőségünkhöz is eljuttatott eredménye szerint a világ lakosságának egyre nagyobb hányada, immár a relatív többség, 49 százalék érzékel recessziót. A felmérés országokra lebontva is közölte, hol, mennyire érzékelnek válságot: Magyarországon 78 százalék lett ez az arány, ami a második legrosszabb. Hazánknál csak Dél-Koreában borulátóbbak az emberek, ott 79 százalék jelezte, hogy válságot érez. Ezzel szemben Hollandiában látják a legpozitívabban a helyi állapotokat, ott csak 25 százalék, azaz minden negyedik ember nyilatkozott recesszióról.
Arra a kérdésre, mennyire tud kijönni egy ember a pénzéből a mostani időkben, Magyarországon mindössze 5 százalék válaszolt úgy, hogy kényelmesen. 25 százalék nagyobb gondok nélkül kivitelezi, 37 százalék azt válaszolta, hogy csak épphogy tudja kigazdálkodni a mindennapokat. 15 százalék nehéznek, 16 százalék pedig nagyon nehéznek minősítette a mindennapi megélhetést. Ezzel az adatsorral Magyarország a mezőny második felében helyezkedik el, azaz rosszabbul állunk, mint az átlag, de akad néhány ország, ahol borúlátóbbak az emberek ebben a tekintetben.
Érdekesség a felmérésben, hogy hazánkban igen megoszlottak a válaszok arra a kérdésre, mit tippelünk, mennyi időbe telik, mire az inflációs szint visszatér a megszokottra. 14 százalék ugyanis nagyon optimista, szerintük már elindult ez a folyamat, hasonló számot csak India produkált. Ugyanakkor meglehetősen magas azoknak az aránya is, akik azt válaszolták, hogy soha nem fog visszatérni a normális inflációs szint - 26 százalék nyilatkozott így. 4 százalék a következő 3 hónapra, 9 százalék a következő fél évre, 16 százalék a következő évre várja a javulást, 31 százalék szerint pedig több mint egy évet fog igénybe venni a normalizálódás.
Arra a kérdésre, hogy a megélhetés mely szegmenseinek további drágulására számítunk az elkövetkező fél évben, hazánkban legtöbben az élelmiszereket (76 százalék), az egyéb háztartási cikkeket (77 százalék) és a rezsit (72 százalék) jelölték meg. Ezek egyébként nagyjából általános tendenciának mondhatók, a legtöbb országban ugyancsak ezek az adatok a legmagasabbak - különösen az élelmiszerárak növekedésére számítanak legtöbben, ez lényegében mind a 29 országra jellemző mutató: a vizsgált országok átlaga 71 százalék ebben a tekintetben. A rezsi növekedésére a 68 százalék, az egyéb háztartási cikkek esetében 67 százalék számít áremelkedésre a világ vizsgált országaiban.
A felmérés ugyancsak beszédes része, hogy megkérdezték, mely tényező mennyiben járulhat hozzá a megélhetési költségek növekedéséhez. Hazánkban a legtöbben - a válaszadók 64 százaléka - az Orbán-kormány politikáját jelölte meg. 60 százalék okolja a hazai kamatláb szintjét, 58 százalék pedig a világgazdasági helyzettel is magyarázza az állapotokat. Vlagyimir Putyin ukrajnai invázióját hazánkban 56 százalék tartja felelősnek, a profitorientált vállalatok ténykedését pedig 51 százalék. Ezzel szemben a koronavírus pandémiát már csak a válaszadók 31 százaléka, a migrációt pedig ennél is kevesebben, 28 százalék látja felelősnek a gazdasági nehézségekért Magyarországon.
A felmérés hazánk esetében 500 és 1000 közötti személy megkérdezésével készült, +/- 5 százalékos hibahatár mellett a 75 év alatti lakosságra nézve reprezentatív.
