A Fidelitas kínosan gagyi akciójától Dobó István várvédésének jogosságáig terjedt a Fővárosi Közgyűlés májusi ülésének első része

A közgyűlés döntött egy 24 milliárd forint közösségi közlekedés működtetését biztosító hitel felvételéről.

A Fővárosi Közgyűlés májusi testületi ülés elején Wintermantel Zsolt Fidesz-frakcióvezető és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes ismét megvívta a szokásos számháborúját, ugyanazok számok mentén, amelyet a kormánypárti képviselők minden egyes alkalommal felsorakoztatnak, a városvezetés pedig minden alkalommal cáfol.

Ezt követően friss fuvallatnak tűnt Örsi Gergely (MSZP) II. kerületi polgármester hozzászólása, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy a hulladékbegyűjtés és kezelés MOL-koncesszióba adásával lehetetlenné válik július elsejétől az önkormányzatok szerepvállalása a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok begyűjtésében és ártalmatlanításában, mivel nem lesz hozzá jogosultságuk. Arra kérte a városvezetést, hogy a MOL-lal folytatott egyeztetések során ezt is vessék fel.

Ekkor egy rövid Fidelitas-intermezzo szakította meg az ülést.

Végül újabb köszönetet mondott az egyébként nem tudni miért tiltakozók „demokrácia elmélyítéséért végzett heroikus erőfeszítéséért”.

Ezt követte a 24 milliárdos BKK áthidaló hitel felvételéről szóló napirend, amelyre azért van szükség, hogy a főváros a súlyos likviditási helyzet ellenére nyáron is biztosítani tudja a közösségi közlekedést. Kiss Ambrus a vitában jelezte, hogy az első négy hónapban a működési kiadások 58 százalékát a közösségi közlekedés, illetve a kormány finanszírozása tette ki. Utóbbi alatt a szolidaritási hozzájárulást értette, amely ellen a hónap végén keresetet nyújtanak be a Fővárosi Törvényszéknek. Mint mondta: a hitelfelvétel önmagában is nagy teher, a 24 milliárd után 673 millió forint kamatot kell fizetni. Ezt a rezsimegtakarításból és a Budapest 150 programsorozat megünneplésére szánt pénzből fedezik majd. A hitelfelvételt támogatta a közgyűlés.

Ezt követően egy rendkívül hosszú, a Fővárosi Közgyűlés tárgykörébe egyáltalán nem tartozó kérdéskörről bontakozott ki ádáz vita. A kiindulópontot Wintermantel frakcióvezető orosz-ukrán háborúval kapcsolatos állásfoglalásra tett javaslata jelentette. Ebben a kormánypárti képviselők többek között arról kívántak határozatot hozni, hogy a főváros kérje fel a nemzetközi közösség minden tagját, hogy kerüljék azokat a lépéseket, amelyek a háború kiterjedésével járnak, mondják ki, hogy a brüsszeli szankciók nem csillapították a háborút, de az egekbe lökték az energiaárakat, ellenzik a szankciók kiterjesztését, a fegyverszállítások helyett béketárgyalásokra van szükség és felszólították volna a magyar közéleti szereplőket, hogy tartózkodjanak az olyan állásfoglalásoktól és politikai akcióktól, amelyek Magyarország háborúba sodródását eredményezhetik. S végezetül nem csekély cinizmussal azzal zárták az előterjesztést: „Csak azonnal tűzszünettel, tárgyalásokkal és békével lehet életeket menteni!”

Wintermantel maga se hitte, hogy vita nélkül, magától érthető módon fogadja el ezt az általa békepártinak titulált nyilatkozatot a közgyűlés, holott „több mint egy éve zajlik a háború, áldozatok tucatjai pusztulnak el naponta, anyák gyermekei halnak meg”.

Pikó András Józsefváros független polgármestere szerint a Fidesz se hiszi, hogy a Fővárosi Közgyűlés határozatának bármi jelentősége lenne a háborúban, szerinte nem is azért terjesztették be ezt a Moszkva-párti szöveget, éppen ezért ezzel az álságos politikai akcióval nem is érdemes foglalkozni. Amellett viszont nem mehet el szó nélkül, hogy Orbán Viktor a minap kijelentette: Ukrajna nem győzhet és nem számít, hogy ki kezdte a háborút és milyen okból. Ezzel a magyar kormányfő megtagadja a szolidaritást Ukrajnával, ahonnan gyerekeket deportálnak, ahol ezreket ölnek meg és gyaláznak meg. Orbán Viktor szerint a jogos és igazságos harc helyett Ukrajnának lábhoz tett fegyverrel kellene békéért könyörögni? Ezzel a kijelentéssel a magyar kormány vezetője Magyarország történelmével megy szembe.

Ukrajna joga, hogy minden eszközzel fellépjen a támadó agresszor ellen. Amíg az oroszok nem vonulnak ki, addig Ukrajnát kell támogatni. (Taps.)

Ezt követően az ellenzéki polgármesterek és a kormánypártiak egymást követő hozzászólásokban tettek hitet az ukrán vagy az orosz-párti igazság mellett. Niedermüller Péter (DK) szerint a fideszeseknek érdemes lenne szót váltani Schmidt Máriával, aki szerint nincs is háború, azt is elmondja mindig, hogy Magyarország energiaellátása nem lenne biztosítható az orosz gáz nélkül, miközben mi fizetjük a legtöbbet a gázért Európában. Baranyi Krisztina Ferencváros független polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire hihetetlenül káros az a kommunikáció, amit a Fidesz folytat a háború kapcsán.

Őrsi Gergely azzal akarta átvágni a gordiuszi csomót, hogy közös határozatra tett javaslatot, amelynek lényege az lett volna, hogy a háborút Oroszország indította, a béke megteremtése mindenki számára fontos.

Pikó ezt elutasította, mondván ezt a bonyolult helyzetet ez a két mondat nem oldja meg. Nincs benne, hogy Ukrajna választott vezetőinek joga van segítséget kérni és harcolni az agresszor ellen.

A vita ezen pontján Soproni Tamás (Momentum) terézvárosi polgármesternél elszakadt a fonal és kijelentette, hogy őt nem azért fizetik a terézvárosiak, hogy Putyinról és az orosz agresszióról vitatkozzon órákon át. Érti ő, hogy sokan itt akarják kiélni előadóművészi vágyaikat, de úgy véli nem kellene kutyakomédiát csinálni a közgyűlésből.

Ezt követően Karácsony Gergely felolvasta az ellenzéki frakcióvezetők által beterjesztett javaslatot, amely az Európai Tanács nyilatkozatának megerősítése, amit Orbán Viktor is támogatott, így szerinte joggal gondolhatják, hogy minden képviselő véleményét tükrözi. Egy pontot olvasott fel belőle: Oroszországnak véget kell vetnie az agressziónak, azonnal és haladéktalanul ki kell vonnia a teljes haderejét Ukrajna területéről, elítéli az erőszakot, a gyermekek elhurcolását. A főpolgármester ezt követően tanácskozási szünetet rendelt el.

Ezt követően az ellenzéki módosítóval egybegyűrt előterjesztést fogadták el, vagyis nagyon leegyszerűsítve: elítélték az orosz agressziót és elismerték Ukrajna jogát az önvédelemre.