;

Donald Trump;republikánus elnökjelöltek;Ron DeSantis;

Az elnökjelöltségét szerda este bejelentő DeSantisról máris kiderült, messze nem olyan szórakoztató, mint Trump, híján van a politikai karizmának és képtelen a spontán kommunikációra

- Először hadat üzent Miki egérnek, most Donald Trump ellen indul a melegellenes floridai kormányzó

Beindult a tülekedés a republikánus elnökjelöltségért. Többen is úgy érzik, hogy lehet keresnivalójuk, de valós esélye csak Ron DeSantisnak van. Illetve lenne, ha látszana rajta, hogy szívesen csinálja.

Új versenyzővel immár tízfősre bővült a Republikánus Párt elnökjelölti versenye és ha szegény Elon Musk nem született volna Dél-Afrikában, lenne az a mezőny tizenegy fős is. A világ jelenlegi második leggazdagabb embere azonban az amerikai alkotmány miatt kénytelen beérni a királycsináló szerény szerepével, korábbi külföldi állampolgárból ugyanis nem lehet elnök. Ron DeSantis floridai kormányzó szerda este – Elon Musktól amúgy nem idegen technikai problémák után - vele beszélgetve, a Twitteren jelentette be indulását. Donald Trump a legutóbbi felmérések átlagát tekintve a republikánus szavazók 55 százalékának támogatását élvezi, csaknem 34 százalékot ver a második helyen debütáló vetélytársra, úgyhogy izgalomra látszólag semmi ok. A helyzet azonban nem ilyen egyértelmű.

DeSantis az amerikai „visszatérésre” húzza fel az elnökjelöltségi kampányát, a CNN szerdán közzétett közvélemény-kutatása szerint pedig ha arra kerülne a sor, a konzervatív szavazók 85 százaléka tudná támogatni, ami gyakorlatilag megegyezik Trump megítélésével (84 százalék).

Nem csoda, hogy az exelnök gonoszkodó tévéreklámmal köszöntötte, emlékeztetve a nézőket arra, hogy csakis ő lenne képes az első naptól megkezdeni a rendrakást Washingtonban. „Túl bő neki a gallér” – tette hozzá saját Twitter-utánzatán, a Truth Socialen. Joe Biden elnök sem állta, meg, ő a Twitteren poénkodott: „Ez a link működik!” - írta, a saját kampánya adományoldalára vezetve híveit.

DeSantist leginkább onnan ismeri az Egyesült Államok, és a világ, hogy hadat üzent Miki egérnek. Ami eredetileg őrültségnek tűnt, az utólag új értelmet nyert: a kormányzót a melegek jogai elleni felszólalása és az államában 75 ezer embert foglalkoztató szórakoztatóipari Góliát, a Disney elleni támadása szempillantás alatt trumpi magasságokba (mélységekbe) repítette. Az amerikai sajtó nagy részében „ki ne mondd, hogy meleg!” néven emlegetett floridai törvény megtiltja az iskoláknak az LMBTQ-problematikával kapcsolatos felvilágosítást. Ez és az abortuszt a terhesség hatodik hete után tiltó új szabályozás a republikánus törzsszavazók szemében valóságos sztárrá tette a még csak 44 esztendős kormányzót, akinek népszerűsége a tél végén már Trumpéval vetekedett. Azóta viszont erősen visszaesett, miután a volt elnök kíméletlenül megsorozta.

A jóval a bejelentés előtt megkezdett kampánya során kiderült, hogy DeSantis messze nem olyan szórakoztató, mint Trump, híján van a politikai karizmának és képtelen a spontán kommunikációra. Erre jutottak azok a brit konzervatívok is, akiknek Londonban volt alkalmuk meghallgatni. Többen is azzal jöttek ki a teremből, hogy DeSantison az érdeklődés hiánya látszott, mielőbb le akarta tudni a kötelező feladatot.

Ennek ellenére könnyen lehet, hogy ő lesz a befutó, legalábbis, ha a hamarosan 77. évébe lépő Trumpba belecsap egy jogi, netán politikai mennykő. Azon még korai elmélkedni, hogy 2024 novemberében melyiküknek milyen esélyei lennének a 81. évét taposó Joe Biden vagy egy másik demokrata párti jelölt ellenében. Most mindenesetre nagyon úgy néz ki, hogy vagy Trump vagy DeSantis neve lesz a szavazócédulán. Elméletben lehetne mind a kettő is, de valószínűtlen, hogy bármelyikük beérné a másodhegedűs szerepével.

Őket, messze leszakadva, csupán 6-6 százalékkal követi Nikki Haley volt ENSZ-nagykövet és az exelnök elhidegült alelnöke, Mike Pence. Előbbi leginkább az alelnökjelöltségben reménykedhet, utóbbi meg a csodában, ha az a bizonyos mennykő Trumpon kívül DeSantist is eltalálná. De talán abban sem, mert a republikánus szavazók egy része máig nem bocsátotta meg neki, hogy 2021. január 6-án nem tagadta meg a választási eredmények összesítését - 45 százalékuk most azt mondja, hogy semmiképpen se szavazná rá. Nyáron már lesznek televíziós viták, amelyeken a biztonsági játékot játszó Trump egyelőre nem kíván részt venni. Az államok előválasztásai februárban indulnak, az elnökjelölő konvenciót jövő júliusban Milwaukee-ban tartják. Az elnökválasztás időpontja 2024 november 5.

Az esélytelenek nyugalmával

Az eddig említett kvartetten kívül eddig hatan jelentették be indulásukat: Ryan Blinkley texasi lelkész és vállalkozó, Larry Elder konzervatív rádiós, Asa Hutchinson, Arkansas korábbi kormányzója, a minőség-ellenőrzésből meggazdagodott milliárdos Perry Johnson, a biotechnológiai cégét a politikára váltó Vivek Ramaswamy és Tim Scott, az egyetlen fekete republikánus szenátor. Utóbbi lenne emberemlékezet óta az első olyan elnökjelölt, aki mellett nem áll házastárs. Kívülük még legalább tízen fontolgatják az indulást, például Liz Cheney volt képviselő, a 2021 január 6-i eseményeket feltáró bizottság egyik vezetője, illetve Glenn Youngkin virginiai, Kristi Noem dél-dakotai és Greg Abbott texasi kormányzó. 

Kína azon dolgozik, hogy megszilárdítsa befolyását Közép-Ázsiában, benyomulva az ukrajnai háborúja miatt kényelmetlen partnerré vált Oroszország helyére. Ez a törekvés az Egyesült Államoknak és Európának is kapóra jöhet.