– Szinte biztos, hogy nem lesz évközi nyugdíjemelés, legkorábban a törvényben is előírt, a valós inflációhoz igazított, novemberi korrekcióval nőhet az idősek ellátása – erről tájékoztatta lapunkat a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) elnöke. Juhász László a Népszava érdeklődésére elmondta: a magas infláció miatt évközi kiegészítő emelést sürgető, április 17-én küldött, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszternek postázott, de a kormánynak címzett levelére most végre válasz érkezett, igaz nem a címzettől, hanem az államháztartásért felelős államtitkártól. Banai Péter Benő kifejtette, hogy a KSH adatai nem támasztják alá a nyugdíjasok azon kérését, hogy az ellátásokat júniusban vagy júliusban év elejéig visszamenőleg emelje a kormány legalább 3 százalékkal – mondta Juhász László. Pedig – folytatta a szakértő – indokolt lenne további 1,2, és 0,3, vagyis az idei 3 százalékkal számolva összesen 4,5 százalékos emelés is. A két plusz tétel a tavalyi és a 2020-as, inflációtól elmaradó nyugdíjemelés pótlása lenne. Idén az infláció már elvitte a januári nyugdíjemelést, sőt a 13. havi ellátást is.
Juhász László a levélben azt is kérte, hogy főleg az élelmiszerárak drasztikus emelkedése miatt a 150 ezer forintnál kevesebb ellátásból élők kaphassanak egy egyszeri támogatást. Az ehhez szükséges forrást nem feltétlenül a nyugdíjrendszeren keresztül lehetne biztosítani, hanem akár a szociális ellátás keretein belül megoldani - mondta.
Ám erre is elutasító válasz érkezett.
Banai Péter Benő kifejtette, hogy a kormány fontosnak tartja a nyugdíjak reálértékének megőrzését, és rámutatott, hogy 2010-től 2023-ig 90 százalékkal nőtt a nyugdíjak értéke. Juhász László szerint ez szakmailag nem korrekt válasz, hiszen nem a nominális-, hanem a vásárlóérték számít, ami pedig nemhogy nőtt, hanem csökkent.
Kijelentette: érdemi és konkrét kérésére szakmailag kifogásolható, általános válasz érkezett. Ebből azt a következtetést vonta le – mondta –, hogy levelezéssel nem lehet előre jutni, ezért most azt kéri az államtitkártól, legyen egy személyes találkozó a minisztérium és a nyugdíjasok képviselői között. Az erről szóló felkérést tegnap küldte el.
Mint mondta, mindenképpen szeretne személyesen, és talán így eredményesebben beszélni arról, hogy elengedhetetlennek tartja a 2023-ra tervezett 15 százalékos infláció, és az ehhez igazított nyugdíjemelés felülvizsgálatát. Juhász megjegyezte azt is: a januári emelés mindig az éves tervezett átlagos inflációhoz igazított, amely, ha év közben magasabbra kúszik, akkor jöhet kiegészítés novemberben. Most az év első három hónap átlaga 27, ha a negyedik hónapot is idevesszük, átlagban 26 százalék alatt volt az infláció - magyarázta. Csak akkor maradhat éves átlagban 15 százalékos, ha az összes többi hónapé nem haladja meg a 9,3-at. Mint mondta, szerinte ez lehetetlen.
Szeretné azt is elérni, hogy a jövőben a nyugdíjakat ne több hónapos késéssel, utólag igazítsa a kormány az infláció mértékéhez, hanem folyamatosan, akár havi emeléssel.
Juhász László reagált arra a pénzügyminisztériumi jelentésre is, amelyről a napokban lehetett olvasni. Eszerint a Nyugdíjbiztosítási Alap első négyhavi nyugellátási kiadása 2 136,2 milliárd forint volt, 456,6 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában. Sajtóhírek szerint ez azt jelenti, hogy csillagászati összeget fordít nyugdíjra a kormány. Juhász László kijelentette: az igazság az, hogy körülbelül 300 ezer idősnek 100 ezer-, míg 600 ezer nyugdíjasnak 130 ezer forint alatt van a havi pénze. Ami miatt többlet keletkezik a nyugdíjalap kiadásában az nem az idősek jólétéből ered. Évente körülbelül 30 ezer nyugdíjas hal meg, többségük alacsony ellátásból élő idős ember. Az újonnan a rendszerbe lépők viszont sokkal magasabb ellátást kapnak. Nem vitatható tény - mondta, hogy a nyugdíjemelés módszere miatt az évek előrehaladtával folyamatosan szegényednek el az idősek, elértéktelenedik a pénzük. 2015 óta tízszeresére, 30 ezerről 300 ezerre nőtt azon nyugdíjasok száma, akik a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe csúsztak. Az átlagnyugdíj aránya pedig folyamatosan csökken az átlagkeresethez képest.
Beszélt arról is, hogy a Költségvetési Tanács 2024-es költségvetéshez írt véleménye alapján jövő januárban 6 százalékos lehet az infláció, így a nyugdíjemelés is. Juhász László úgy fogalmazott: ez olyan messze van még, hogy felelősen bírálni és támogatni sem lehet ezt az álláspontot. Emlékeztetett, hogy tavaly 5 százalékos inflációról, így ehhez mért nyugdíjemelésről volt szó ebben az időben, végül 15 lett belőle.
