Az elmúlt években brutálisan túlköltekezett a kormány az államháztartás hiánya még tavaly is GDP 6,1 százaléka volt. Ezt tervezik jövőre 3 százalék alá csökkenteni, ami folyó áron két év alatt 2500 milliárd forintos kiigazításnak felel meg. A jövő évi költségvetés kiadási oldalán lépten-nyomon tetten érhető a spórolás, a kiadások csökkentése, stagnálása a minisztériumok költségvetésében, illetve a jóléti tételeknél, vagy akár a családtámogatásnál, ahogy erről korábban írtunk.
Helyenként megszorító költségvetést nyújtott be az Orbán-kormány, de jövőre azért 15 százalékkal többet fordítana saját magáraA bevételi oldalon is igyekszik a kormány minden lehetséges forintot megfogni, annak érdekében, hogy csökkentse a hiányt, ám itt is meg van kötve a keze: 2024-től beígérte az Európai Bizottságnak az évi ezer milliárdos bevételt hozó extraprofit adók teljes kivezetését, ám ez elmarad. A szűk költségvetés mozgástér, a bizonytalan uniós bevételek és a kiadási kockázatok miatt csak a különadók 20-30 százalékát tudják kivezetni. Ezek eredményeként cégeket terhelő adók mindössze négy százalékkal csökkenek az idei évhez képest, a hat százalékos tervezett inflációval számolva ez 10 százalékos reálérték-csökkenés, forintban pedig mindössze 166 milliárd forinttal kisebb elvonás. A pénzügyi szervezetek, illetve az energiacégek különadója és 29, illetve 28 százalékkal csökken, egyedül a gyógyszergyártóknál van jelentősebb adóelengedés, e szektorban 74 százalékkal kell kevesebbet fizetniük a cégeknek.
A különadók bevezetése a kormány kétségbeesett egyszeri költségvetési intézkedése volt tavaly, amikor az energiaárak elszálltak, ezek bevezetése jelentős, mintegy 5-8 százaléknyi többletinflációt okoztak a környező országokhoz képest. A legnagyobb hiba az infláció szempontjából a kiskereskedelmi különadó bevezetése volt. Ezt ugyanis egy az egyben a fogyasztókra háborították a kereskedők, így sikerül a kereskedelemnek és a kormánynak összehozni a világ egyik leggyorsabb élelmiszer-inflációját. Ha másban nem is, a hibás döntésekben következetes a kormány, ezért nem meglepő módon a kiskereskedelmi különadók jövőre is maradnak, sőt az idei 205 milliárd után jövőre már 250 milliárdot vár ezen cégektől, ami 22 százalékos tehernövekedést.
Ám ez csak az első lépés a bevételek növelésére: a fogyasztási adóbevételek (áfa, jövedéki adó) 8, a lakossági jövedelemadó-bevételeket pedig 10 százalékkal tervezi növelni kormány – tegyük hozzá, adóemelések nélkül.
A magyar közteherviselés nagyobb hányadát évek óta a lakosság viseli: jövőre a költségvetésbe a cégek mindössze 3773 milliárd forintot fizetnek be, ezzel szemben a lakossági jövedelmekből 4857 milliárdot vár a kormány, és ezen felül még 11 ezer milliárd forintot szintén a lakosságtól szed be az állam fogyasztási adók formájában. A társadalombiztosítási járulékok esetében fordított a helyzet ott a cégek a nagyobb teherviselők.
A fogyasztási adókon belül átlag feletti bevételnövekedést vár a kormány a repülőjegyekre kivetett adókból – itt 12 százalék lesz a növekedés, amit várhatóan fedez a légitársaságok növekvő forgalma. A turizmusfejlesztési hozzájárulásból viszont jövőre a kormány 49 százalékkal magasabb bevételt vár, ami nem gazdálkodható ki forgalomnövekedésből, így az idegenforgalom-vendéglátásban a hozzájárulás – amely a turizmus általános forgalmi adójának felel meg –, további áremelkedéseket indíthat el. A kormány a jövő héten terjeszti be 2024-es adótörvényeket; a költségvetési számok alapján nem lenne meglepő ha újabb, jelentősebb jövedéki adóemelésre kerülne a sor, ugyanis a kormány ezen a soron az adóbevételek 15 százalékos emelkedésével számol. Nagyobb valószínűsége a dohány és alkoholos termékek jövedéki adójának emelésének van, ám nem lehet kizárni, hogy a gépjármű-üzemanyagoknál is emelik az adót, hiszen ezek mértéke évek óta elmarad elmarad az EU által elvárt minimumtól.
