Lapunk is beszámolt arról, hogy egy Orbán Viktor által szignózott kormányrendelet értelmében a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett a jövőben 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is meg kell fizetni a megtakarítások kamatjövedelme után. A döntés értelmében csaknem megduplázódik a kamatokra terhelt közterhek mértéke, mentesítést csak az ingatlanalapok befektetési jegyei és az állampapírok kapnak alóla.
A találgatás már akkor beindult, hogy vajon a kabinet célja szimplán a költségvetés bevételeinek növelése, vagy hogy a lakossági állampapírok irányába tereljék a lakossági megtakarításokat. Mígnem jött Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és hamar feloldotta a gordiuszi csomót:
„kit érdekel, mennyit szedünk be?”
- hangzott a költői kérdés, majd kijelentette, nem az adóbevételek növelése a cél, hanem hogy a megtakarítási piacot „stimulálja” a kormány. A tárcavezető a Portfolio tudósítása szerint célként említette a lakossági megtakarítások reálértékének a megvédését, az önfinanszírozás erősítését, valamint az állam finanszírozási költségeinek csökkentését.
Nagy Márton elmondta azt is, hogy a bankoknak kötelező jelleggel előírják, hogy tájékoztassák az ügyfeleket arról, mennyit buknak azon, ha állampír helyett bankbetétben tartják a pénzüket. A tájékoztató levél tartalmát persze a kormány fogja szabályozni, így gyaníthatóan nem lesz mentes a kabinet kommunikációs paneljeitől.
A miniszter arra számít, hogy a bankok lakossági forrásainak 5-10 százaléka megmozdulhat, ugyanakkor a pénzintézetek számára likviditási szempontból irreleváns lesz a megtakarítások szerkezetének a várható változása.
Újabb adót vetett ki egyes megtakarításokra a kormány