Hiányzó paksi engedélyek: még mindig vizsgálja az előzetes biztonsági jelentést a nukleáris hatóság

Az ukrán helyzetet is elemzik.

Mindössze két kurta bekezdésre futotta az „orosz-ukrán konfliktus” értékelése az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a Parlament számára most benyújtott 2022-es éves beszámolója legvégén. Ebben is csupán arról tesznek említést, hogy figyelemmel kísérik a híreket, tartják a kapcsolatot az illetékesekkel, illetve tavaly mérőberendezéseket és védőeszközöket adományoztak Ukrajnának. Igaz, a jelentésben elszórva több ízben is részletezik, hogy más európai hatóságokkal együtt, folyamatosan vizsgálják az „ukrajnai helyzetet”. Ezen túlmenően – az Európai Bizottság bevonásával – elemezték egy, a szomszédunkban bekövetkező esetleges nukleáris baleset Magyarországot érintő lehetséges hatásait, sőt a témáról külön menüpontot is létrehoztak. (Megjegyzendő: tavaly február óta az oroszok elfoglalták a csernobili és a zaporizzsjai atomerőművet is. Bár előbbiből kivonultak, utóbbi helyszínen jelenleg is harcolnak a felek. Nemrég pedig egy lőszerraktár felrobbanása kapcsán kaptak szárnyra nukleáris szennyezésről szóló álhírek.) Az OAH jelentésében emlékeztet, hogy az Ukrajnán keresztüli szállítások „ellehetetlenülése” miatt az MVM Paksi Atomerőmű más – amúgy légi – útvonalon, a szokásosnál több orosz fűtőelemet vásárolt.

A jelentés nem tér ki többek között arra, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás miatt veszélybe kerülhet úgy a Paksi Atomerőmű fűtőanyag-utánpótlása, mint – orosz közreműködést is igénylő – állagmegóvása. Emellett a Paks 2-es tervet is kérdésessé teszik az atomerőműbővítéssel megbízott Roszatomra már kirótt, illetve az orosz állami kivitelezőt a jövőben fenyegető, nemzetközi tilalmak. Ennek kapcsán április végén a hatóság arról tájékoztatta lapunkat, hogy „a szankciók tekintetében az OAH folyamatosan követi a nemzetközi eseményeket, de az eddigiekben a hazai nukleáris biztonság helyzetét érintő döntés nem született”.

A végeláthatatlan átszervezésekbe és határidő-csúszásokba gabalyodó Paks 2-es terv problémáira szintén csak utalnak. Természetesen megemlítik, hogy tavaly augusztus végén kiadták a beruházás központiként emlegetett, úgynevezett létesítési engedélyét. Bár általánosságban a sok hiánypótlásra is kitérnek, azt nem hangoztatják, hogy a több mint két évig tartó vizsgálat a hazai jogszabályokba foglalt 15 hónaphoz képest jelentős csúszás. A jelentésből ugyanakkor az is kiderül, hogy a létesítési engedélykérelem részeként – sőt, megfogalmazásuk szerint „alapjául” – szolgáló, úgynevezett „előzetes biztonsági jelentést” még mindig nem fogadták el. A létesítési pecsét tavalyi kiadásakor ennek frissítését kérték, amit az engedélyes, vagyis az állami Paks II. Zrt. tavaly november 10-én nyújtott be. Ennek értékelését – 15 csoporttal – „megkezdték” – áll az idén május végi jelentésben. E vizsgálat OAH által tavaly becsült, 120 naptári napos időigénye mindazonáltal már rég lejárt. Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányfelelőse korábban felhívta lapunk figyelmét, hogy minden, a nukleáris biztonságot érintő munkálat – vagyis az erőmű leglényegesebb részeinek telepítése – igényli az előzetes biztonsági jelentés elfogadását. Magyarán enélkül érdemi kivitelezés – még az oly sokat emlegetett első betonöntés – sem kezdhető meg.

A – felemás – létesítésin túl a beruházásra kiadott főbb OAH-hozzájárulások közé tartozik a telephelyre, a talajszilárdítási és résfaltesztre, majd -építésre, az 5 méteres talajkiemelésre, a reaktortartály-gyártásra, valamint a „nukleáris sziget” hét épületére vonatkozó engedély. Tavaly az osztrák nukleáris szervet is tájékoztatták arról, hogy a telephely szerintük alkalmas atomblokkok építésére. A szomszédos állam társhatósága egyébként a tervezett helyszín földrengéskockázataira figyelmeztetett, amit az OAH csak „telephelyi sajátosságként” említ.

A hatóság tavaly 21 ellenőrzést tartott Paks 2-nél. Egy, az új blokkok építését biztosító épületben egy – nem részletezett – esemény történt. Külön vizsgálják egyébként, milyen hatást gyakorolhat az építkezés a szomszédban üzemelő, négy jelenlegi paksi atomblokkra.

A jelenlegi, MVM Paksi Atomerőműnél 204 ellenőrzést hajtottak végre, ami jelentős emelkedés. Az állami cégnél felújították a biztonsági hűtővízrendszert és átalakították a folyamatirányítást. Az erőmű a fukusimai baleset nyomán elrendelt, 2019-ben lezárult „célzott biztonsági felülvizsgálat” 73 előírása közül eddig 56-ot teljesített. A rendezetlen ügyek közül a tűzoltólaktanya felújítását és a 2021-es karbantartási hiányosságok pótlását említik. Tavaly az erőműnél négy „jelentéskötelezett esemény”, valamint nyolc, 50 megawattot meghaladó, nem tervezett teljesítményváltozás történt, ami nem veszélyeztette a nukleáris biztonságot.

A hatóság figyelme amúgy kiterjed az oktatóreaktor és az egyéb, sugárzó anyagokat tartalmazó berendezések mellett a kiégett kazetták átmeneti, illetve tervezett végleges tárolójának engedélyezésére és ellenőrzésére is. Ennek kapcsán még a határon, a gépjárművek „átvilágítása” során elfogott migránsok számát is nyilvántartják.

Bevezetőjében Kádár Andrea Beatrix elnök megemlíti, hogy az OAH tavalytól „önálló szabályozó szervvé” válva, a kormánytól az országgyűlés fennhatósága alá került. (Kádár Andrea Beatrix addigi energiaügyi helyettes államtitkárt Orbán Viktor tavalyelőtt szeptemberben, egy nappal a létesítési engedély akkor lejáró vizsgálati határideje előtt nevezte ki a hatóság fél évvel korábban megüresedett főigazgatói posztjára.) A hatóság költségvetése az eredeti, négymilliárdos terv helyett – a kötelező befizetést levonva – nyolcmilliárdra nőtt. Ezzel szerintük tavaly is megfelelően ellátták feladataikat.