önkormányzat;átalakítás;finanszírozás;Székesfehérvár;Cser-Palkovics András;

Elégedetlen a fideszes székesfehérvári polgármester, újratervezné az önkormányzatok finanszírozását

Cser-Palkovics András szerint a szolidaritási adó túlzó, az elköltés logikája nem hatékony.

Megérett a korrekcióra az önkormányzati finanszírozási rendszer. Több mint 10 éve működünk egy szisztémában, megítélésem szerint egy nagy rendszer ilyenkor már megérett az értékelésre. A nagyvárosok ugyan nagyon jelentős fejlesztési forrásokat kaptak a kormányzattól, de a feladatfinanszírozást érdemes lenne áttekinteni – válaszolta Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere lapunk kérdésére, nem tartja-e aránytalannak, hogy az önkormányzatok alig kapnának valamivel többet jövőre feladatellátásra az állami költségvetésből, mint idén, miközben az önkormányzatoktól szolidaritási hozzájárulás címén elvont összeg csaknem 30 százalékkal, 70 milliárd forinttal emelkedik. Fontosnak tartotta ugyanakkor leszögezni, hogy az önkormányzatok jelentős része nem fizet szolidaritási hozzájárulást.

A városvezető újfent megerősítette, hogy a szolidaritás elvével egyetért, az elvonás összegét azonban „túlzónak tartja, az elköltésének logikáját pedig nem hatékonynak”. Ettől még szerinte tény, hogy a kormány nem emeli jövőre a szolidaritási hozzájárulás mértékét. A látszólagos ellentmondásra az a magyarázat: a szolidaritási hozzájárulás összegét meghatározó képleten nem változtatott a kormány, de mivel – a gazdasági fejlődés vagy épp az infláció miatt – sok önkormányzatnál várhatóan nőnek az iparűzési adóbevételek, emelkedik a szolidaritási hozzájárulás összege is. Vagyis a több pénzből vonna el többet a kormány. Sok esetben nagyságrendileg már annyit, vagy többet, mint amennyi a település állami támogatása.

Székesfehérvár az idén 6,634 milliárd forintot fizet be az államkasszába szolidaritási hozzájárulás címén. A jövő évi összeget még nem ismerik. – A befizetendő összeg egyes településeknél akkor fog növekedni, ha növekedett az ottani, helyi gazdasági teljesítmény, melyből következően emelkedett az adóalap, tehát az adott város helyi adóbevétele is. Ez a város esetében várhatóan így lesz. A gazdasági növekedés azonban jó hír az önkormányzatoknak is, hiszen jelentősen növeli a bevételeket, ahogy ez történt az elmúlt évtizedben – hangsúlyozza a kormánypárti politikus. A város egyébként idén 8,05 milliárd forint állami normatív támogatást kapott, amit a kormány egyéb állami működési támogatással egészített ki, ahogy minden megyei jogú város esetében.

Arra kérdésünkre, kigazdálkodható lesz-e jövőre például a gyermekek közétkeztetése, hiszen az állami normatíva alig 4,2 százalékkal emelkedik, miközben az infláció még a hivatalos számítások szerint is két számjegyű, azt válaszolta: a közétkeztetés költségeiből jelenleg is jelentős részt finanszíroz az állam, a különbözetet pedig Székesfehérvár ki fogja gazdálkodni.

Azt ő is jónak tartaná, ha a pontos árak ismeretében később sor kerülhetne kompenzációra, az árak ugyanis valóban jelentősen emelkedtek.

A benyújtott költségvetési tervezet szerint jövőre csaknem megfelezi a kormány a Rezsivédelmi Alapot, amelyből idén többek között az önkormányzatok egy részének is jutott kompenzáció az elszálló energiaárak miatt kialakult nehéz pénzügyi helyzet kezelésére. A lépésről a Költségvetési Tanács is úgy véli, hogy „erősen kockázatossá teszi az önkormányzatok, illetve intézményeik idei szinten való működését”. Székesfehérvár első embere ezt azzal intézi el, hogy „az állami költségvetés nyilván számol azzal, hogy a tavalyi várakozásokhoz képest valamelyest csökkentek az energiaárak”.

Rákérdeztünk arra is, hogy mit szól ahhoz, hogy két önkormányzat – Budapest és Budaörs – közigazgatási pert indít a szolidaritási hozzájárulás túlzó volta miatt. – Meggyőződésem szerint a kormányzásnak a tárgyalóasztaloknál, nem pedig a tárgyalóteremben kell zajlania. Székesfehérvár esetében az állami normatíva összege meghaladja a szolidaritási hozzájárulás mértékét, a város által kapott fejlesztési források összegéről már nem is beszélve – válaszolta, majd összegzésül még hozzátette: – Van helye vitának az önkormányzati feladatfinanszírozási rendszerről, de ezt szakmai, tényalapon kellene lefolytatni, amelynek a múlt héten megjelent narratívák nemhogy nem használnak, rendkívüli károkat okoznak.

Egészen máshogy látja a helyzetet Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely. Ő Székesfehérvár vezetőjének korábbi Facebook-bejegyzésére reagálva azt írta, Budapestre nem igaz, hogy a város még mindig több támogatást kap a kormánytól, mint amennyit elvesznek. A kormány jövő évi költségvetési terve már nem csak kivérezteti Budapestet, ez már egyenesen vérontás szerinte. Budapesttől annyi pénzt akar elvenni a kormány, amiből 82 napig működik a város. Alátámasztásul hozzátette: idén 33 milliárd forintot kap Budapest állami normatívaként, jövőre 34,5 milliárdot szánnak erre, az infláció beszámításával valójában csökken a támogatás. Ehhez képest idén 58 milliárd forint „szolidaritásinak hazudott adót” szed be a kormány Budapesttől, jövőre 75 milliárdot akarnak elvenni. (Tarlós utolsó évében ez mindössze 5 milliárd volt.) Így 2023-ban Budapest 25 milliárddal támogatja a kormányt, jövőre több mint 40 milliárd forinttal kellene.

A költségvetés tervezete szerinte leleplezi azt a hazugságot is, hogy a nagyobb városoktól elvett pénzből a kisebb településeket támogatják – ez lenne a szolidaritási adó célja –, hiszen hiába vesznek el többet például Budapesttől, „a települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások” soron jövőre ötödével kevesebb pénz szerepel, mint idén. Kevesebb jut környezetvédelemre, szociális intézményekre. Ez nem csak Budapest-ellenes, hanem valamennyi önkormányzat-ellenes költségvetés.