Erasmus-ügy: heteken belül meg kellene kötni a szerződéseket, de az Orbán-kormány nem siet a megegyezéssel

Rohamosan közeledik a megállapodások megkötésének határideje a 2023-as Erasmus+ pályázati felhívás keretében. A pénzeket július közepén oda kell ítélni ahhoz, hogy az idén nyáron lejáró pályázatokat meg lehessen újítani, és a diákok, tanárok szeptembertől részt vehessenek a csereprogramban.

Erről is beszélt Johannes Hahn költségvetési biztos az Európai Parlamentben, amikor immár sokadszorra sürgette a magyar kormányt, hogy hajtsa végre az Erasmus+ további finanszírozásához kötött feltételeket.

A támogatáshoz tavaly december vége óta nem férnek hozzá az alapítványi formában működő magyarországi egyetemek, mert az Európai Unió megítélése szerint az irányító testületeikben helyet foglaló döntéshozók esetében összeférhetetlenség áll fenn. Azóta néhány miniszter és politikus távozott a kuratóriumokból, és a kormány nemrégiben elküldte Brüsszelbe legfrissebb jogszabályi javaslatát a probléma rendezésére. Az ügyet jól ismerő forrásaink szerint a csomag továbbra sem elégíti ki maradéktalanul az Európai Bizottság (EB) elvárásait.

Bár a testület még nem készült el az előterjesztések végső értékelésével, annyi kiszivárgott, hogy a kuratóriumi tagokra vonatkozó indítványt kielégítőnek tartja. Mint a Portfolió című lap budapesti forrásokra hivatkozva nemrégiben megírta, a kormány vállalta, hogy a miniszterek, államtitkárok, államtitkár-helyettesek, miniszteri biztosok, politikai igazgatók, parlamenti képviselők, állami hivatalok vezetői és köztisztviselők mellett, a polgármesterek sem ülhetnének be az oktatási intézmények irányító testületeibe. Ez utóbbit Brüsszel nem kérte, de a lista ezzel együtt összhangban van az Európai Bizottság elvárásaival.

Továbbra is vitatott azonban a kuratóriumi tagok mandátumának, illetve annak a türelmi időnek a hossza, amelynek elteltével egy tisztségéből távozott köztisztviselő vagy polgármester beülhet az egyetemi alapítvány vezető testületébe. Az EB azt szeretné, ha a tagok kétszer négy évig tölthetnék be a pozíciót, a türelmi idő pedig két évig tartana. Ezzel szemben a kormány kétszer hat évet, illetve egy éves átmenetet javasol. Brüsszelben nem zárják ki a kompromisszumot, de súlyos hiányosságnak tartják, hogy többszöri kérés ellenére sem mutatta be még Budapest, hogy milyen kritériumokhoz kötné a kuratóriumi tagok kiválasztását. A Bizottság enélkül nem lát lehetőséget rá, hogy esetleg nagyobb teret engedjen a kormány álláspontjának a csomag többi részében, hallottuk egy EU-s forrástól.

A júliusi határidő azt jelenti, hogy másfél hónap maradt a technikai megállapodásra, majd a bizottsági értékelésre és a kormányközi EU Tanács döntésére, ami jóval kevesebb, mint amit a jogszabály rögzít. Egy kis csúszás még beleférhet, de a megegyezést biztosan nem segíti, hogy az Európai Parlamentben a jövő szerdán a Fidesz delegáció tagja, Bocskor Andrea meghallgatást szervez arról, hogy “Az Európai Bizottság diszkriminatív módon kizárja a modellt váltott egyetemeket az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból”.