Minden eddiginél határozottabban állt ki az agresszor Oroszországgal szemben Emmanuel Macron francia államfő az idei pozsonyi GLOBSEC biztonsági konferencián, geopolitikai bukásnak nevezve az Ukrajna elleni inváziót. – Európában nincs többé helye a birodalmi tébolyoknak – fogalmazott. Leszögezte: a háborús bűnei miatt minden legitimitását elvesztő Putyin-rezsim nem diktálhatja a leendő béke feltételeit.
A francia elnök kijelentette, Ukrajnának a teljes szuverenitását vissza kell nyernie. – Nem áldozhatjuk fel Ukrajna területének egyetlen szegletét sem, csak olyan béke fogadható el, amely összhangban áll a nemzetközi joggal – mondta. A kezdődő ukrán ellentámadásról kijelentette, hogy annak sikerében nem kételkedik.
Úgy vélte, előfordulhat, hogy a Nyugatnak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kell majd tárgyalnia a háború befejezéséről, még akkor is, ha arra készül, hogy később a háborús bűnök miatt nemzetközi törvényszék elé állítsa őt. A francia államfő ezt „időzítési kérdésnek” nevezte, mondván, „ha néhány hónapon belül lehetőség kínálkozna a tárgyalásokra – és erre de facto csak a fennálló hatalommal van mód –, akkor a tárgyalások előbbre valóak lesznek”.
Itt a felmérés, Orbán Viktort a szlovákok és bolgárok is jobban szeretik a magyaroknál, a lengyelek viszont kiábrándultak belőleMacron előrevetítette, hogy a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozóján nem jutnak konszenzusra Ukrajna tagságáról, emiatt a héten tárgyalásokat folytat majd Olaf Scholz német kancellárral és másokkal. Ukrajna számára „valami olyat kell kiépíteni – mondta –, ami az Izraelnek nyújtott biztonsági garanciák és a teljes jogú NATO-tagság közé esik”. „Erős, konkrét és kézzelfogható garanciákat” kell biztosítani addig is, amíg az Oroszországgal szemben Európát is védelmező Ukrajna csatlakozhat a szövetséghez, s ki kell jelölni a tagsághoz vezető utat – hangsúlyozta.
Szavai az ukrán védelmi képességek további fokozását célzó, formálódó összefogásra utalhattak, mivel másnap, csütörtökön az Európai Politikai Közösség (EPK) második, moldovai csúcstalálkozóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén „konkrét és kézzelfogható garanciák” megteremtését szorgalmazta, de immár a szomszédos Moldova számára is, amely az orosz invázió után néhány hónappal Ukrajnával együtt kapott tagjelölti státuszt az Európai Uniótól.
Visszautalva három évvel ezelőtti kijelentésére, amikor úgy fogalmazott, a NATO az "agyhalál" állapotában van, Macron az előadásában azt mondta, hogy Putyin ukrajnai inváziója felrázta a NATO-t, bár (vélhetően hazánkra is utlva) egyes tagok még mindig nem érzékelik eléggé a fenyegetést, „nem hajtják végre a szankciókat, és időnként segítenek enyhíteni az oroszok terheit”.
Elismerte, hogy Nyugat-Európa korábban nem hallotta meg a kelet-európai országok orosz fenyegetéssel kapcsolatos aggodalmait, ami bizalmatlansághoz vezetett a NATO régi és új tagjai között. „Ennek az időnek vége" - jelentette ki Macron a közönség tapsa közepette. Az elnök arra is figyelmeztetett, hogy a NATO jövőjét nem szabad pusztán az Egyesült Államok kezében hagyni, hiszen a 2024-es elnökválasztás eredményeként ott is bekövetkezhet egy teljes fordulatot hozó hatalomváltás.
Macron pozsonyi beszéde "éles hangnemváltást" jelent az ukrajnai háború kezdetén tanúsított álláspontjához képest - magyarázta Douglas Herbert, a FRANCE 24 hírportál külpolitikai kommentátora. Felidézte, hogy az Ukrajnát támogató kelet-európai kormányok élesen bírálták Macron tavaly júniusi nyilatkozatát, amelyben óva intett attól, hogy Ukrajna háborús győzelme esetén "megalázzák" Oroszországot, mivel attól tartottak, hogy a békéért cserében túl nagy engedményeket tenne Moszkvának. A szlovák fővárosban "Macron egy nagyon szkeptikus közönséghez beszélt; egy olyan közönséghez, amely valóban kételkedett a védelmük iránti elkötelezettségében" - folytatta Herbert. "Ő pedig nyílt sisakkal, nagyon keményen állt ki Oroszországgal szemben."