Adó van, extraprofit sehol, több magyarországi kiskereskedelemi lánc veszteséges lett

Mindez pedig az infláció csökkenését és az árversenyt is veszélyezteti.

Egyértelműen túladóztatta a kormány 2022-ben a Magyarországon működő kiskereskedelmi cégeket – derült ki a napokban nyilvánosságra hozott üzleti beszámolókból. Az egyedi cégként - nem holdingban - működő vállalatok többsége veszteséges lett, lapunk gyűjtése szerint egyedül az Aldi tudott profitot termelni, igaz kevesebbet mint az előző évben. A Spar, a Penny Market, az Auchan veszteséges lett, míg két másik nagy szereplő, a piacvezető Lidl és a Tesco még nem adott le 2022-ről üzleti jelentést. (E két cég ugyanis a naptáritól eltérő üzleti évben gazdálkodik, így számaikat csak később ismerhetjük meg.) A magyar többségi tulajdonú vállalkozásokról (CBA, Coop, Reál ) nincsenek összesített adatok, mivel üzleti, adózási megfontolásokból holdingszerűen működnek.

Mint ismert, a kormány tavaly több ágazatra - így a kiskereskedelmi láncokra - vetett ki úgynevezett extraprofitadót, mondván: a „háborús” infláció miatt a cégeknek extraprofitjuk keletkezik. A bevételekből a lakossági energiatámogatásokat finanszírozták. Tavaly az állam összesen 176,4 milliárd forint kiskereskedelmi adót szedett be az extra adókkal együtt, ez az egész kiskereskedelmi szektor 2021-es profitjának is a többszöröse. A kiskereskedelmi adó hatálya alá nemcsak a nagy láncok tartoznak, hanem a benzinkutak és minden más kereskedő cég is, így a láncoknál jóval nagyobb a merítés. A kormánytól független szakértők egyhangú véleménye szerint a kormány a kiskereskedelmi adó jelentős emelésével - és más intézkedésekkel, mint például az ársapkák – azt érte el, hogy a fogyasztói árak emelkedése jóval gyorsabb lett, mint amit az alapfolyamatok indokoltak volna. Magyarország az infláció, de különösen az élelmiszerárak emelkedésében az élen járt 2022-ben, és várhatóan az idén is magyar gazdaság mutatja fel az Európai Unióban a legmagasabb inflációt.

százmilliárd forint árbevétel felett az adó az eddigi 4,1 százalékról 4,5 százalékra emelkedik az elvonás - ami ellen tiltakoztak a nagy láncok. A tervek szerint a tavalyi 176 milliárd forint után a kormány idén már 205, jövőre pedig 245 milliárd forint adót kíván a szektor nem létező profitjából elvonni, ami jelentősen szűkítheti az árversenyt a szektorban, vagyis inflációt okozhat.

Erre hívta fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség is. Lapunknak küldött közleményükben a napokban megjelent kiskereskedelmi toplisták kapcsán hangsúlyozták: növekvő árbevétel ellenére is lehet egy vállalkozás veszteséges. Márpedig az éves beszámolók alapján a kiskereskedők többsége az emelkedő költségek miatt vagy veszteséges lett, vagy jelentősen csökkent nyereségessége. Az OKSZ szerint a kereskedők legnagyobb költsége a polcokra kerülő áru beszerzési ára. A Gazdasági Versenyhivatal is azt állapította meg, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben az élelmiszeripar átadási árainak növekedése játszott döntő szerepet az áremelkedésben, amit követni kényszerültek a kiskereskedők. A KSH adatai alapján az élelmiszeripar belföldi értékesítési átadási árai a tavalyi évben nagyobb ütemben emelkedtek, mint a fogyasztói árak. Vagyis – hangoztatja az OKSZ – a kiskereskedelem nem hárította át a fogyasztókra teljes mértékben a beszerzési árak és más költségek emelkedését. Sőt, az erős verseny miatt a legnehezebb időszakban is hirdettek akciókat.

A kiskereskedelem egyéb költségei – például az extraprofitadó és az élelmiszer-árstop terhe – eközben a sokszorosára emelkedtek az elmúlt időszakban. Az OKSZ szerint az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozások az árstop bevezetése óta több mint 400 milliárd forint árbevételt engedtek át a vásárlóknak, hatalmas veszteségek mellett, hiszen a beszerzési árak nőttek, de ők nem emelhették a hatósági áras termékek fogyasztói árát. A vállalkozások vesztesége, illetve csökkenő nyeresége mutatja, hogy a szektor egyáltalán nem termelt extraprofitot – hangsúlyozza a szövetség. Úgy látják: ha az ideiglenesen bevezetett terhek állandósulnak, a kiskereskedők azokat többé nem lesznek képesek egyedül vállalni, s ez árfelhajtó hatással bírhat. (Magyarán áthárítják a vevőkre a költségeket - A szerk.). Az OKSZ úgy fogalmaz: a nemzetközi kiskereskedelmi láncok a fogyasztókért folytatott versenyben hisznek, amit az árstop kivezetése tovább fokozna, és így rövid időn belül pozitív hatással lenne az inflációra.

Nem biztos azonban, hogy az infláció csökkentése az elsődleges célja a kormánynak. Korábban Orbán Viktor kormányfő és Lázár János – aki jelenleg építési és közlekedési miniszter – többször tett olyan kijelentést, miszerint a nemzetközi kiskereskedelmi láncokat ki szeretnék szorítani az országból. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kiskereskedelemben a hazai résztulajdont 50 százalék fölé szeretnék emelni. Ez praktikusan az erős árversenyt generáló német láncok kiszorítását jelentené, annak érdekében, hogy a NER újabb ágazatra tegye rá a kezét, nyomott áron. Ebből a szempontból a külföldi kiskereskedelmi cégek túladóztatása, veszteségessé tétele akár következetes kormányzati döntésnek is tűnhet.