Az UV-B sugárzás által okozott, a bőr nem festékes típusú rosszindulatú daganatai egyre gyakoribbak Magyarországon, 2001 és 2014 között mintegy 50 százalékkal nőtt ezek előfordulása a nők és férfiak körében egyaránt – olvasható Lehoczky Annamária éghajlatkutatónak a Másfélfok oldalon megjelent elemzésében. Az UV-A sugárzás által előidézett festékes bőrdaganatok (melanómák) előfordulási gyakorisága ugyan alacsonyabb, de számuk rohamosabban növekszik: a melanómás esetek nagyjából megduplázódtak 2001 és 2014 között. Ráadásul ezek jóval veszélyesebbek, ugyanis ezek felelősek a bőrrákok okozta halálozás 90 százalékáért.
Világszerte az új melanómás esetek 76 százaléka az UV-sugárzásnak tulajdonítható, amelyek túlnyomó része Észak-Amerikában, Európában és Óceániában fordul elő. Bár a túlélési esély sokat javult, a melanóma évente így is több mint 20 ezer emberéletet követel Európában. A bőrrákos esetek növekedése az utóbbi évtizedekben összhangban van az UV-sugárzás, illetve az annak való kitettség növekedésével. Egy 2020-as tanulmány szerint Kelet-Európában 1979 és 2015 között évtizedenként akár 5-8 százalékkal is megemelkedhetett a bőrre hatékony UV-sugárzás napi értéke.
A D-vitamin-képződéshez szükségünk van napi 15-20 perc napsütésre, azonban a túl nagy kitettség már káros lehet. Az UV-sugárzás ugyanis sejtroncsoló hatású, és ha egy életen át rendszeresen túl sok éri a bőrt, az nem melanómás bőrrákhoz vezethet. Ha pedig rendszeresen leégünk – főleg gyerekkorban –, az növeli a melanóma kockázatát is, mivel a bőr „nem felejt”, vagyis akkumulálódik a károsodás. A brit rákkutató szervezet szerint ha kétévente csak egyszer ég le a bőrünk, már az is megháromszorozhatja a melanómás bőrrák kockázatát ahhoz képest, ha soha nem égünk le.
A nők szerepe nagyon fontos a bőrrák megelőzésében és korai felismerésében egyaránt
– nyilatkozta lapunknak Borbás Anna bőrgyógyász. Tudjuk, hogy a férfiak milyen nehezen vehetők rá a szűrővizsgálatokra, de arra is, hogy fényvédő krémet, naptejet használjanak, mert szerintük az nem férfias – tette hozzá. Bőrrák gyakorlatilag bárkinél előfordulhat, azonban vannak olyan tényezők, amelyek fokozott kockázatot jelentenek. A nagyon fehér, szeplős bőr, a világos pigmentáció – szőke haj, kék szem –, a sok anyajegy mind arra figyelmeztet, hogy óvatosabbnak kell lenni a napozással. Sokan megfeledkeznek arról is, hogy a napsugárzás nemcsak nyaraláskor éri a bőrünket, hanem gyakorlatilag mindig, amikor a szabadban tartózkodunk. Ezért nagy veszélynek vannak kitéve azok is, aki a szabad ég alatt dolgoznak, például a mezőgazdaságban vagy az építőiparban. A bőrgyógyász azt javasolja, hogy rendszeresen ellenőrizzük magunkon az anyajegyeket, és ha változást tapasztalunk az anyajegy méretében, formájában, színében, haladéktalanul forduljunk orvoshoz. Évente egyszer pedig érdemes részt venni szűrővizsgálaton, ami gyors és fájdalommentes. A legfontosabb azonban itt is a megelőzés, tehát 11-15 óra között lehetőség szerint ne tartózkodjunk a napon 10-15 percnél hosszabb ideig, viseljünk könnyű, de a test minél nagyobb felületét fedő ruházatot, szalmakalapot, a csupaszon maradó bőrfelületektől – főleg arc, nyak, kézfej – pedig ne sajnáljuk a napvédő krémet, naptejet.
Ingyenesen használható naptej-automatákat állítanak fel HollandiábanA naptejek alapvetően kétféleképpen védhetnek a káros sugaraktól: vagy fizikailag verik vissza, vagy kémiai úton ártalmatlanítják azokat. A kémiai szűrők kölcsönhatásba lépnek az UV-fénnyel, és más típusú sugárzássá alakítják, olyanná, amely már nem okoz pigmentációt, leégést és gyulladást. A fizikai szűrők nem szívódnak fel a bőrben, ezek olyan mikroszemcsék, amelyek egyszerűen visszatükrözik az UV-sugarakat. A gyerekeknek készülő fényvédőkben főleg ilyen hatóanyagok találhatók, míg a többi jellemzően vegyesen tartalmaz kémiai és fizikai szűrőket. A fényvédők legfontosabb tulajdonsága a faktorszám, amit a flakonon szereplő SPF-érték jelez. Ez azt mutatja meg, hogy az adott termék hányszorosára növeli a bőr UV-B elleni természetes védekezőképességét. Ezt az adatot a gyártóknak laboratóriumi tesztekkel, klinikai vizsgálatokkal kell igazolniuk. Ha a termék az UV-A sugarakat is kiszűri, akkor a faktorszám mellett egy plusz jelzés is szerepel, vagy ezt külön ráírják a termékre. A legbiztonságosabbak az ilyen jellegű, úgynevezett széles spektrumú fényvédők.
A napvédő szerek vízállósága is nagyon fontos, hiszen jellemzően strandoláskor használjuk ezeket. Az úgynevezett nagyon vízálló termékek 80 percig tartják meg fényvédő képességüket, megbízhatóságuk csak később kezd csökkenni. A biztonság kedvéért viszont érdemes újra bekennünk a bőrünket, amint a vízből kijövünk, kétóránként pedig mindenképpen ismételjük meg a műveletet. A naptejekben található oxibenzon azonban károsítja a korallokat, így több turistaparadicsomban már betiltották az ilyen hatóanyagú naptejek használatát.
Azzal sem árt tisztában lenni, hogy míg a fényvédők fizikai hatóanyagai azonnal működni kezdenek, viszont a kémiaiaknak kell fél óra, mire elkezdenek védeni. Azaz hiába használunk akár 50-es faktorszámú naptejet, a napon biztonságosan eltölthető idő csak 30 perc után nő az ötvenszeresére, előtte simán leéghetünk.
