;

Ukrajna;nagykövet;Sándor-palota;Novák Katalin;

- Március óta nem írja alá Novák Katalin az új ukrán nagykövet, a kárpátaljai magyar Sándor Fegyir befogadó nyilatkozatát

Már csak az a kérdés, hogy ennek mi értelme van.

A Budaházy Györgynek adott kegyelemtől eltérően Novák Katalinnak ezúttal nem megy gyorsan az aláírás: legalábbis Sándor Fegyir esetében biztosan nem. Bár már márciusban kiderült, hogy a kárpátaljai magyar katona, az Ungvári Nemzeti Egyetem tanára lehet Ukrajna következő budapesti nagykövete, a magyar államfői szignó ehhez azóta is hiányzik – derül ki a Szabad Európa cikkéből.

A lap diplomáciai forrásai úgy vázolták az ekkortájt szokásos gyakorlatot, hogy az agrément kiadásának gyorsasága alapvetően a két ország közötti kapcsolaton múlik: például szövetségesek, illetve tapasztalt diplomatajelöltek esetében ez a folyamat nem tart tovább egy-két hónapnál, bizonyos országok azonban hajlamosak nyomásgyakorlásra használni ezt a formalitást. A hosszabb ideig történő elhúzódás pedig azt is jelentheti, hogy az adott ország nem látja szívesen a nagykövetet. A magyar-ukrán diplomáciatörténetben egyébként volt már erre precedens: 2018-ban Ukrajna is több hónapon keresztül várakoztatta az akkor kinevezett Íjgyártó Istvánt.

Oleg Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője a Szabad Európának nyilatkozva meglehetősen szűkszavú volt: „Magyarországtól függetlenül nem kommentáljuk a nagykövetek kinevezésének kérdését – kizárólag a vonatkozó elnöki rendeletek kiadása után” - közölte. Pedig új nagykövet kinevezése egyébként fordítva is esedékes: Novák Katalin május 9-én adta át a megbízólevelet Heizer Antalnak Kijevbe, s arra kérte, „munkája során mindent tegyen meg a béke előmozdításáért, és mindig tartsa szem előtt a kárpátaljai magyarság érdekeit”.

A Sándor-palota késlekedése azért is meglehetősen furcsa, mert - amint arra Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Regionális Tanács elnöke rámutatott - jelenleg Sándor Fegyir lényegében a legalkalmasabb a nagyköveti feladatok ellátására, kiválóan érti a határon túli magyarság viszonyait és azokat a problémákat, amelyek Budapest és Kijev konfrontációinak fő mozgatórugóit képezik (már amennyiben az Orbán-kabinet tényleg a kárpátaljai magyarok érdekében kíván cselekedni, ugyanis nem először adják jelét adnak, hogy a háttérben valójában más húzódik meg - a szerk.). A tanácselnök úgy fogalmazott:

„ő belülről érti ezeket a kérdéseket, így neki van a legnagyobb esélye arra, hogy megoldja a helyzetet és megtalálja a közös nyelvet a magyar politikusokkal. A másik viszont geopolitikai kérdés, amit sajnos egyetlen nagykövet sem fog tudni befolyásolni, mert Orbán Oroszországgal való kapcsolatait nem fogja tudni megszakítani.”

A Szabad Európa felidézi, hogy Sándor Fegyir már a háború kezdeti szakaszában ismertté vált azzal, hogy az ukrán hadsereg magyar származású önkéntesekből álló egysége, a Kárpátaljai Sárkányok egyik katonájaként a lövészárkokból tartott online órákat a hallgatóinak. Ténykedése több jel szerint sem nyerte el a tetszését a látványosan Vlagyimir Putyinhoz húzó Orbán-kormánynak: az orbánista Megafon egyik propagandistája, Trombitás Kristóf például nekiállt a kárpátaljai magyar katonákat gyalázni a Facebookon.

A lap kérdéseire egyelőre sem a Szijjártó Péter-féle külügy, sem a Sándor-palota, sem az ukrán elnöki hivatal, sem Ukrajna magyarországi nagykövetsége nem reagált. Maga Sándor Fegyir annyit közölt: – Most a frontvonalban vagyok. Nincs információm az ügyről.

Arra, hogy a visszaélések a korrupciós botrány kirobbanása után is folytatódhattak a végrehajtói karnál, Polt Péter legfőbb ügyésznek Hadházy Ákos ellenzéki képviselő kérdésére adott válasza utalt.