A könyvünnep után jött a hidegzuhany, kedden jelentette be a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), hogy leányvállalata szerződést kötött az SQ Invest Kft.-vel a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről. „A tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének 98,41 százalékos tulajdonosává.” – állt a közleményben. Kiderült továbbá, hogy a cégcsoport vezetésének összetétele változatlan marad, a korábbi többségi tulajdonos, Balogh Ákos pedig igazgatósági tagként segíti a Libri Csoport munkáját. A tranzakció zárása a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásához kötött, az erre irányuló folyamat már kezdetét vette – teszik hozzá a közleményben, melyhez kapcsolódott egy interjú is, melyet a Portfolio készített Kovács Péterrel a Libri Csoport vezérigazgatójával és Sárközy Bencével a Libri Könyvkiadó Kft. ügyvezetőjével és kiadási igazgatójával.
A legfontosabb kérdés nyilván az volt, hogy a 2021 márciusában még csupán kisebbségi tulajdonrészt szerzett MCC többségi tulajdonossá válásával várható-e a könyvkínálat ideológiai alapú átalakítása. Az interjúból az derül ki, pánikra semmi ok, pedig nem ez az első ügy az idén, ami azt mutatja, az Orbán-kormány a könyvpiacra is rátenné a kezét. Kérdeztük Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját, aki viszont úgy fogalmazott „nem tiszte üzleti ügyekben megnyilvánulni”, és ugyancsak nem vélelmezné a tulajdonosi döntéseket sem.
Ezzel szemben Kocsis András, a Kocsis Kiadó vezetője úgy reagált, az MCC 2021-es kisebbségi tulajdonszerzésével „a revolver kikerült az asztalra” és számított a további térnyerésre. Hozzátette: ez egy szakma, nem örülünk, ha betör a politika.
Állítása szerint a kiadók képviselői mind erről beszélnek és egészen meg vannak döbbenve.
Közép- és hosszútávon nem történik majd semmi, azután meglátjuk – fogalmazott Kocsis András. A Libri Csoport kiadóinak ismert szerzőit is megkerestük az üggyel kapcsolatban, ám mindenki úgy fogalmazott: nem találnak szavakat.
A Libri-Bookline Zrt. hatalmas befolyással bír, a Libri Csoporthoz tartozik a Libri Kiadó, a Jelenkor Kiadó, a Helikon Kiadó, a Park Kiadó, a Kolibri Kiadó, a Kalligram kiadó, és a csoport meghatározó tagja, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. évente több millió vásárlót szolgál ki az 57 üzletből álló, országos méretű könyvesbolthálózatában, valamint webáruházában.
A fideszes káderképző MCC térnyerésével megnyílt a lehetősége annak, hogy az állam határozza meg, mi kerül a kezünkbe a könyvespolcról. Május végén készített lapunk interjút Papp Dórával, azzal a szerzővel, akinek a gyermekvédelminek nevezett pedofiltörvény miatt lekerültek az ifjúsági irodalom polcairól egyébként ezen kategóriába tartozó könyvei a Libri üzleteiben. A Tükörlelkek duológiában és a Helena-trilógiában a szerző elmondása szerint csak egy csók csattan el a mellékszereplők között, ezen kívül más nem történik, azért is érthetetlen volt az átsorolás, mert van irodalomóra, ahol a művei ajánlott olvasmányként szerepelnek. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre akkor a vállalat úgy reagált: A Libri-Bookline Zrt. működését úgy alakítja, hogy az a mindenkori jogszabályoknak megfeleljen, ezért figyelembe veszi a gyerekkönyvek kapcsán életbe lépett jogszabály-módosításban előírtakat is. A Libri állítása szerint a cég folyamatosan egyeztet a kiadókkal, önálló döntést egyik esetben sem hoz, Papp Dóra könyvei esetében is együttműködött a Libri és a Ciceró Könyvstúdió, a kategória módosítására a kiadó tett javaslatot, amit a könyvkereskedő elfogadott. Lapunk már akkor firtatta azt is, hogy a kötetek eltávolítása összefüggésben áll-e az MCC tulajdonrészével, de a Libri nemmel válaszolt.
Czinki Ferencet, a Szépírók Társaságának elnökét is meglepte az MCC térnyerésének híre. Sokszor kérdezik külföldi könyvterjesztő kollégák, hogy mi folyik Magyarországon, mekkora szabadsága van a könyvkiadásnak, kivetette-e már a hálóját a kormányzat erre a területre – emlegette föl az irodalmár. Mindig azt válaszoltam, hogy pletykák természetesen vannak, de eddig nem történt meg valójában, de akkor ezek szerint most mégis megtörtént - tette hozzá. Czinki Ferenc arra kérdésre, általánossá válnak-e majd olyan esetek, mint Papp Dóráé, úgy válaszolt: amikor kijött az úgynevezett gyermekvédelmi törvény, azt gondoltam, ez elsősorban egy kommunikációs fogás, a gyakorlatban lehetetlen betartani. Nem gondolnám, hogy az ilyen esetek, bár egy eset is elfogadhatatlan, rendszeressé váljanak. Eddig elégnek bizonyult némi félelmet, bizonytalanságot fenntartani. Persze épp ezért lehetetlen előre látni, mennyire érvényesül majd a törvény betűje a könyvkereskedelemben, a Libri egy hatalmas méretű intézmény, meghatározó a tevékenységük. Nagyon sok minden fog történni rövid időn belül, ezt még most nem lehet átlátni. Egyelőre annyit tudunk, ígéretek vannak, a vezetőség a helyén maradhat, de ilyet már hallottunk többször korábban.
Az is kérdés, a szerzők, hogyan reagálnak majd. Közülük sokan nagyon érzékenyek arra, hol, milyen pénzből, milyen értékeket képviselő felületen jelenik meg a művük.
Megint csak az jut eszembe, amikor nemzetközi eseményeken beszélek külföldi sajtósokkal, mindig fölteszik a kérdést, hogy ezeket a törvényeket, a médiatörvényt, gyermekvédelmi törvényt, valóban betartatják-e. Rendszeresen elmagyarázom, hogy a kormány rájött arra, egyszerűbb a cenzúra, a tiltások, a közvetlen beavatkozás helyett felvásárolni: az egyetemeket úgy államosítják, hogy közben privatizálják, ugyanígy felvásárolják a lappiacot, emlékszünk a Népszabadság esetére is, ugyebár. – A Szépírók Társaságának elnöke kiemelte, a cenzúra alkalmazása, kiadók bezárása nehezen lenne szépíthető, ezért nem is teszik, viszont egy ilyen intézkedés, mint, hogy a MCC fölvásárolja a Librit, nem kelt olyan jellegű nemzetközi botrányt. – A művészi szabadság ellehetetlenítése zajlik, de nem csak politikai, hanem gazdasági alapon is. Én ezt az egész ügyet a felvásárlási hullám egy részeként látom, ennek ellenére tragédia. Vagy legalábbis, az elmúlt időszak tapasztalatai alapján, tragédiát sejtet – mondta el lapunknak Czinki Ferenc.
A Libri-Bookline egy aranytojást tojó tyúk
Nagyon jó évet zárt tavaly a Libri-Bookline Zrt., hisz a cég 7,3 milliárd forint árbevétel mellett 1,9 milliárd forintos nyereséget termelt, vagyis közel minden negyedik forint, ami a vásárlók kifizettek a könyvekért, egyéb szellemi termékekért, a kiadó tulajdonosainak profitját növelte. A tavalyi kiemelkedő év volt, de nem példátlan: 2020-ban a profit két milliárd forint felett volt, az elmúlt öt évben összesen bő nyolcmilliárdnyi hasznot termelt a cég. Vagyis eladói oldalon semmilyen nyomás nem volt abba az irányba, hogy a céget sürgősen értékesíteni kellett volna. Ilyen esetben - normál piaci körülmények között -, a cég teljes vételára bőven meghaladhatná a tízmilliárd forintot. Az üzlet értékéről nem közölt részleteket az közpénz-százmilliárdokkal kitömött fideszes közalapítvány, az MCC, így azt nem tudjuk, hogy mennyit fizetett a Libri többségi részéért. Az MCC már eddig is házon belül volt, hisz kisebbségi tulajdonos volt Libriben. Most a MCC a részvények 67 százalékát vásároltak meg, így a tulajdonrészét 98 százalékra emelte. Korábban a MCC a kisebbségi 30 százalékért 5 milliárd forintot fizetett. Tekintve, hogy most a cég többségét szerezték meg, az üzlet értéke elérheti akár a 15 milliárd forintot is. P. ZS.
Közpénzből hizlalták fel az MCC-t
A Mészáros Lőrinc birodalmának növekedéséhez fogható a Librit megvásárló Mathias Corvinus Collegium (MCC) növekedése. A tehetséggondozót 1996-ban a Fidesz háttérembere – az UD Zrt.-botránytól és a Metrovagonmash-beszerzésig megannyi vitás ügyben felbukkanó, Habony Árpádnak is hitelező – Tombor András alapította. Az MCC 2010 után kezdett egyre több pénzt kapni a kabinettől, rohamosan bővült a hálózata, és ezzel egy időben mindinkább átpolitizálódott, a kormányzat kiszolgálójává vált. Ennek egyik jele az volt: a kormány migránskampányának kísérőjelenségeként létrehozták a pártmédiába „beszélő fejeket” delegáló Migrációkutató Intézetet.
2020-ban Tombor távozott az MCC-ből, az elitképzőt onnantól a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány finanszírozta. Az új kuratóriumi elnök Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója lett. A kuratóriumba több kipróbált fideszes pártkatona is érkezett. Az orbáni vízió szerint az MCC 10 ezer diákot képez majd 35 helyszínen, minden hazai megyében, és minden, határon túli magyarlakta területen jelen lesz. A nagy álmokhoz nagy pénzt is rendelt a kormány: az MCC megkapta a Mol és a Richter 10-10 százaléknyi állami részvénycsomagját, amivel 2022-re már 485 milliárdja lett. Összehasonlításképpen: ez a közel harmincezer hallgatót tanító Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) teljes vagyonának mintegy hétszerese. A részvénycsomag révén az MCC-nek a 2022-es mérlege szerint mintegy 33 milliárd forintos bevétele, így 17 milliárd forint tiszta profitja lett.
A részvények mellett óriási ingatlanportfóliót is kapott az MCC az államtól. Így például a debreceni Aranybika szálló, a pécsi Nemzeti Kaszinó, a révfülöpi gyermektábor került hozzá. A szervezet központja a budai Feneketlen-tónál lévő, egykori, négycsillagos Hotel Flamenco lett, ezt az MCC bérli a Danubius Hotelstől. - Batka Zoltán