Mint tegnap beszámoltunk: kedden jelentették be, hogy a Fidesz káderkeltetőjeként ismert Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) megvásárolta a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagját, így az MCC lett a könyvkiadó és könyvterjesztő cég 98,5 százalékos tulajdonosa. A G7.hu gazdasági portál piaci információk és nyilvános üzleti adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy pénzügyi nyomás állhatott az eladói döntés mögött. Ugyanis tavaly a kisebbségi tulajdonos Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) sikerrel vétózta meg, hogy a többségi (67 százalékos) tulajdonos, Balog Ákos kivegye a több milliárdos osztalékot a cégből. A G7 szerint ráadásul egy másik befektetése miatt szüksége lett volna az osztalékra.
A cégen belül a fideszes alapítvány és a nagy tulajdonos között más stratégiai kérdésben – külföldi terjeszkedés – véleménykülönbség alakult ki. A G7 könyvpiaci információja szerint a most bejelentett tulajdonosváltás mögött ezek a stratégiai viták, illetve a pénzügyi nyomásgyakorlás is meghúzódhat. A lap szerint a többségi tulajdonos már egyáltalán nem tudott pénzt kivenni a cégéből, azért dönthetett úgy, hogy megválik a részvényeitől. A Népszava megkereste a Libri-csoportot, hogy kommentálják a lapinformációkat, de ez ügyben nem kaptunk választ. A lapinformációt sem a vevő MCC, sem az eladó részéről nem kommentálta senki – pontosabban nem cáfolta az ügyet.
Az elmúlt években a magyar gazdaságban megszaporodtak a hasonló ügyletek: jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező „üzletemberek” visszautasíthatatlan ajánlattal környékeznek meg jól működő cégeket, hogy azokat nyomott áron felvásárolják. Erre a jelenségre már a nagy magyarországi német cégek is panaszkodtak, sőt meghallgatások is folytak az Európai Parlamentben. Jelen esetben még súlyosabb a helyzet, hiszen a vevő maga kvázi a Fidesz – az MCC kuratóriumi elnöke nem más, mint Orbán Balázs, Orbán Viktor miniszterelnök „politikai igazgatója”.
Orbán Balázs szerint az MCC még nagyobb hozzáadott értéket nyújt a Librinek, tőkeerős tulajdonosként hosszú távon garantálja a magyar könyv jövőjét. A jobboldali kötődésű Magyar Írószövetség úgy látja, az MCC többségi tulajdonossá válása a Libri Csoportban hozzájárulhat a kiegyensúlyozottabb piaci működéshez. Az írószövetség vezetése annak a reményének adott hangot, hogy a Libri „a jövőben a független irodalmi könyvkiadók minőségi kínálatának terjesztésére nagyobb hangsúlyt fog helyezni annál, mint amit az elmúlt évtizedekben megtapasztalhattunk”.
„De hiába is minden, mert a kisgömböcnek minden kell.” Péterfy-Novák Éva író – többek között az Egyasszony szerzője – e sorokkal jelentette be, hogy a váltás miatt megválik a Libri Kiadótól. Férje, Péterfy Gergely – a Kitömött barbár írója – minden libris szerzőt és szerkesztőt saját kiadójához invitált. Annyi bizonyos: a 2018-ban Libri irodalmi díjjal kitüntetett Tompa Andrea marad a Libri Csoporthoz tartozó Jelenkor Kiadónál, amíg Sárközy Bence ügyvezető és kiadási igazgató, valamint Nagy Boglárka kiadóvezető-szerkesztő feladatkörében nem lesz változás. „A Jelenkor Kiadó működése, a gondoskodás a kéziratokról és utóéletükről olyan minőség, amihez ragaszkodom” – írta közösségi oldalán, Megjegyezte: „Ideális esetben nem kéne tudnunk, hogy kik egy kiadó tulajdonosai. Mi nem élünk ideális országban.” A tavaly Libri irodalmi közönségdíjat átvevő Bödőcs Tibor is jelezte, marad a Helikonnál, amely ősszel jelenteti meg legújabb kötetét. Ám a humorista jövővel kapcsolatos reményei nem teljesen konvergálnak az írószövetségével. „Kedves MCC, sziauraim! Tegnapig bizonytalanságban kellett élnie a magyar irodalom nem kis, libris részének. Ennek vége(?)! Megírhatjuk végre Böjte Csaba testvérrel a Káma Szútra, ahogy mi látjuk című művet? Kiadhatják a Németh Szilárd gondolatait 9458 oldalon? Publikálhatóvá válik a 77 szankciócsúfoló, ősi, szittya népdal és brüsszelűző, türk csujogató? Elemezhetjük Goebbels prózáját az MTVA híradójának fényében? Megszülethetnek a tanulmányok Petőfi haláláról, akit NATO katonák lőttek le Bahmutnál, mint tudjuk? Megjelenhet a filmtörténet A Lumiére testvérektől az ElkXrtukig címmel”? – írta a közösségi oldalán.
Vásárhelyi Mária szociológus pedig bejelentette: többet nem vásárol könyvet a Libri és a Bookline boltjaiban. A Népszava kérdésére, miért gondolja, hogy az MCC többségi tulajdonosként majd az ideológiai szempontokat fogja erőltetni az üzleti megfontolásokkal szembemenve, és „fideszesíti” a könyvpiacot, úgy válaszolt: – A tapasztalat mondatja ezt velem. Ahová a Fidesz eddig betette a lábát – a színház, a filmgyártás, vagy a kultúra bármely területén –, mindig ez történt, sosem a közönség, a minőség, vagy a szakma szempontjait vette figyelembe. Idővel majd odajuthatunk, hogy megmondják, milyen témákról kell, vagy lehet könyvet írni. Ahogy a Nemzeti Filmintézet is áltörténelmi álfilmeket támogat, miközben neves rendezők filmterveit dobja vissza. De nem is a könyvkiadás, hanem a könyvterjesztés az a terület, ahol fokozatosan életbe léptethetnek egyfajta cenzúrát. Egy kiadó ugyanis hiába ad ki jó könyveket, ha azt rossz terjesztéssel, egy-egy mű tudatos háttérbe szorításával eltüntetik az olvasók elől, ilyen eszközökkel minden könyvet „meg lehet ölni.” És mivel az MCC-t a kormány a közpénzek több százmilliárdjával kitömte, így nem lesz versenytársa a könyvpiacon. Nagyon tragikusnak tartom, ami történt, a magyar kultúra utolsó szabad tere veszett el, és gyanítom, a Libri irodalmi díj megszüntetése mögött is az MCC-t kell keresnünk, nem pedig gazdasági okokat, amire áprilisban hivatkozott a Libri vezetősége. Eddig szabad volt a könyvpiac, ezt a szabadságot ünnepeltük a könyvhéten. Ennek sajnos vége. És biztos vagyok abban, hogy a jövő évi könyvhéten már ezt is meg fogjuk tapasztalni – mondta lapunknak Vásárhelyi Mária.
