Miután Bárczi Lajos bárci mezőgazdasági vállalkozó bejelentette, hogy fia, a 22 éves B. Benő június 26-án eltűnt és 36 óra óta nem adott életjelet magáról, a rendőrség elrendelte nevezett körözését. Két szemtanú jelentkezett, akik látták a körözött személyt a radványi erdő felé haladni, ezért a járási rendőrkapitányság járőrei a helyi polgárőrökkel együtt átfésülték az erdőt. Tevékenységüket nehezítette, hogy a radványi erdő sötét. A járőrök végül egy mozdulatlan tetemre bukkantak, amelyről megállapították, hogy azonos a körözött B. Benővel. Az ifjú szívében a helyszínelők egy hosszú, hegyes tőrt fedeztek fel. A tetemre hívott orvosszakértő elsődleges vizsgálata szerint ez a tárgy okozhatta az elhunyt halálát. Mivel idegenkezűségre utaló nyomot a helyszínelők nem találtak, a rendőrség közigazgatási eljárás keretében folytatta a vizsgálatot.
A holttestet Bárczi Lajosnak az államtól nemrégiben kezelésre átvett, közpénzen felújított kastélyában ravatalozták fel, ahol is az apa négy biztonsági őrt állított mellé, azzal, hogy barátai, anyja, hajadon húga egymás után megtekinthetik az elhunytat, de rajtuk kívül egyetlen lélek sem léphet be az ajtón. Közben a faluban elterjedt a híre, hogy B. Benőhöz az említetteken kívül más személy is közel állhatott. Egy szemtanú azt vallotta a nyomozóknak, hogy néhány héttel a tragikus haláleset előtt gombát szedett az erdőben és akkor véletlen szemtanúja lett annak, amint B. Benő szexuális cselekményt végez a helyi gyermekotthon 24 éves óvodapedagógusával, K. Abigéllel. Így felmerült, hogy nevezettnek, akiről a nyomozás során kiderült, hogy a sértett titkos menyasszonya, köze lehet az elhunyt halálához. A tőrdöfés szögéből fakadóan mégis felmerült az idegenkezűség alapos gyanúja, ezért a rendőrség K. Abigélt előállította a járási kapitányságra.
Rendőrségi kihallgatásán a gyanúsított tagadta, hogy ő ölte meg B. Benőt. Elismerte azonban, hogy a sértetthez szerelmi kapcsolat fűzte és beismerte, hogy közte és a sértett között nem vala gát. A közben elvégzett laboratóriumi vizsgálat az ominózus tőr markolatán az elhunyt ujjnyomatán kívül K. Abigélét is kimutatta. Amikor a gyanúsítottat ezzel szembesítették, bár továbbra is tagadta, hogy ő szúrta meg a sértettet, bevallotta, hogy a tőrt ő adta B. Benő kezébe. A rendőrség a szökés, elrejtőzés és összebeszélés lehetőségét kizárandó indítványozta K. Abigél letartóztatását, amit a bíróság jóváhagyott.
Az ügyészség öngyilkosságra való rábírással vádolta meg a gyanúsítottat és ellene végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kérte. A vármegyei bírósági tárgyaláson a vádbeszéd elhangzása után K. Abigél megerősítette, hogy valóban ő adta – szavai szerint: enyelegve – a tőrt B. Benő kezébe. Amikor a bíró ennek előzményeiről kérdezte, a vádlott kitépte a vezetőszíjat az őt kísérő fegyőr kezéből és táncolni, dalolni kezdett, majd szökést kísérelt meg. A bíróság elrendelte a vádlott elmeállapotának vizsgálatát, és amikor ez kimutatta, hogy a büntetlen előéletű K. Abigél zavart elmeállapottal rendelkezik, az emberölés vádja alól őt felmentette és az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben végrehajtandó kényszergyógykezelésre ítélte.
