Fidesz;Semjén Zsolt;kettős állampolgárság;határon túli magyarok;nemzetpolitika;Republikon Intézet;népfogyatkozás;

2023-06-15 18:30:00

Semjén Zsolt: fel se merült, hogy Magyarországnak el kellene hagynia az Európai Uniót

Ez nyilvánvaló képtelenség lenne, ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel – jelentette ki Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes a szocialista Hiller István részvételével rendezett fórumon.

Azok, akik nem magyar iskolába jártak, háromszor nagyobb valószínűséggel kötnek vegyes házasságot, mint azok, akik magyar iskolában tanultak. Márpedig azokon a határon túli területeken, ahol 50 százalék fölött van a vegyes házasságok aránya, már nem beszélhetünk magyar közösségekről – hívta fel a figyelmet Bárdi Nándor történész a Republikon Intézet nemzetpolitikai konferenciáján elhangzott előadásában. A Magyarok határon innen és túl címmel meghirdetett csütörtöki eseménynek a Csányi5 Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár adott otthont.

A határon túli magyarság problémái közül Bárdi Nándor az első helyen a népfogyatkozást említette:

A fideszes kormány az elmúlt években egyre nagyobb összeggel, tavaly már 200 milliárd forinttal támogatta a határon túli magyarokat (főként a sportra adott források nőttek). A pénzek elosztásáról azonban centralizált, felülről hozott döntések születnek, a határon túli magyar elitek „foglyai lettek a Fidesz identitáspolitikájának” – állította Bárdi Nándor.

Az előadást követő fórumon Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes ezzel szemben közölte, hogy a fontosabb kérdésekben a kormány mindig egyeztet a határon túli magyar közösségek vezetőivel. Ami a népességfogyást illeti: a magyarországi támogatások nélkül még rosszabb lenne a helyzet.

– fogalmazott.

Hiller István szocialista politikus, volt kulturális és oktatási miniszter kitért arra a 600 ezer magyarra is, aki a saját elhatározásából elhagyta Magyarországot. Ebben nyilván közrejátszanak anyagi megfontolások, de szerinte az „ország hangulata” is szerepet játszik abban, hogy a fiatalok elmennek az országból. Hiller tömegével tud olyan családokról, amelyek ebéd előtt megbeszélik, hogy nem politizálnak. Különben a rántott húsig el se jutnának el, már a levesnél összevesznének.

Amikor Semjén Zsolt a kettős állampolgárságról beszélt, Hiller István megjegyezte: erről a témáról sokáig jelentős vita folyt az MSZP-ben, ami hozzájárult ahhoz, hogy pártpolitikai értelemben ma nem lehet egységes baloldalról beszélni. A szocialisták végül felülvizsgálták korábbi álláspontjukat, elnézést kértek azért, amit a kettős állampolgárságról tartott 2004-es népszavazáson képviseltek.

Semjén mindezért elismerését fejezte ki. Gyurcsány Ferenc annak idején – vélekedett – morális és politikai szempontból egyaránt óriási hibát követett el, amikor „lelki Trianont” okozva a határon túli magyarok állampolgársága ellen kampányolt.

Hiller István behozta a képbe az Európai Uniót. Megállapítása szerint távlatosan az a magyarság érdeke, hogy minden velünk határos ország az EU tagja legyen. Ahol akárcsak lehetőségként felmerül Magyarország kilépése, a Huxit gondolata, „ott ellenfélként rám számíthatnak”. Semjén Zsolt erre reagálva többször elismételte:

– mondta a miniszterelnök-helyettes, még akkor is, ha például „migránsügyben” a kormánynak vannak vitái az EU-val. Semjén a kisebbségek védelme tekintetében is sokkal többet várt az uniótól.

Az ukrajnai háborúról szólva a KDNP-s politikus visszautasította a feltételezést, hogy a kormány oroszbarát politikát folytatna. Hiller István azt kérte tőle,

A politikusok fóruma után tartott beszélgetés arról szólt, hogy „hol a legjobb magyarnak lenni”. A délvidéki Kishegyesen élő Szerbhorváth György szociológus, író kétlaki életre rendezkedett be: ha Budapesten van, szeretne a Vajdaságban lenni, ha a Vajdaságban van, egy hét elteltével már azt várja, mikor jön Budapestre. Dupka György, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója azzal a szorongató érzéssel közelíti meg a határt, hogy nem fogják be- vagy kiengedni. Részletesen beszámolt arról, hogy a kárpátaljai magyar közösség életében is milyen tragédiákat okozott a háború. Mégsem akarja elhagyni Ukrajnát, ahogyan sokan mások tették.

Kerekes Vica színésznő Szlovákiában született, 2004-ben jött át Magyarországra. Napjainkban Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában dolgozik. Most már nem büszkélkedik külföldön a magyarságával: a jelenlegi politikai állapotok miatt nem érez késztetést, hogy ezt hangoztassa. A Dunaszerdahelyen született Ravasz Ábel szociológus a magyarországi egyetemi évek után visszaköltözött Szlovákiába. Hozzá hasonlóan családja is a Dunaszerdahely-Pozsony-Budapest háromszögben mozgott. Magyarországra hazajön, de – mondta – „Szlovákia a hazám”. Tompa Andrea író, színikritikus Kolozsváron született. 33 éve Magyarországon él, közben a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen tanít. Hangsúlyozta, hogy Kolozsvárra és Budapestre is hazamegy: nem tudja a hazákat versenyeztetni egymással.