Azok, akik nem magyar iskolába jártak, háromszor nagyobb valószínűséggel kötnek vegyes házasságot, mint azok, akik magyar iskolában tanultak. Márpedig azokon a határon túli területeken, ahol 50 százalék fölött van a vegyes házasságok aránya, már nem beszélhetünk magyar közösségekről – hívta fel a figyelmet Bárdi Nándor történész a Republikon Intézet nemzetpolitikai konferenciáján elhangzott előadásában. A Magyarok határon innen és túl címmel meghirdetett csütörtöki eseménynek a Csányi5 Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár adott otthont.
A határon túli magyarság problémái közül Bárdi Nándor az első helyen a népfogyatkozást említette:
az 1991 és 2021 között 1 millióval csökkent a magyarok lélekszáma. Magyarországra 350 ezren jöttek át, de – tette hozzá a történész – Magyarország nem képes megtartani a diplomás munkaerőt.
A fideszes kormány az elmúlt években egyre nagyobb összeggel, tavaly már 200 milliárd forinttal támogatta a határon túli magyarokat (főként a sportra adott források nőttek). A pénzek elosztásáról azonban centralizált, felülről hozott döntések születnek, a határon túli magyar elitek „foglyai lettek a Fidesz identitáspolitikájának” – állította Bárdi Nándor.
Az előadást követő fórumon Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes ezzel szemben közölte, hogy a fontosabb kérdésekben a kormány mindig egyeztet a határon túli magyar közösségek vezetőivel. Ami a népességfogyást illeti: a magyarországi támogatások nélkül még rosszabb lenne a helyzet.
„Azt tudjuk megtartani magyarnak, aki meg akar maradni magyarnak”
– fogalmazott.
Hiller István szocialista politikus, volt kulturális és oktatási miniszter kitért arra a 600 ezer magyarra is, aki a saját elhatározásából elhagyta Magyarországot. Ebben nyilván közrejátszanak anyagi megfontolások, de szerinte az „ország hangulata” is szerepet játszik abban, hogy a fiatalok elmennek az országból. Hiller tömegével tud olyan családokról, amelyek ebéd előtt megbeszélik, hogy nem politizálnak. Különben a rántott húsig el se jutnának el, már a levesnél összevesznének.
Amikor Semjén Zsolt a kettős állampolgárságról beszélt, Hiller István megjegyezte: erről a témáról sokáig jelentős vita folyt az MSZP-ben, ami hozzájárult ahhoz, hogy pártpolitikai értelemben ma nem lehet egységes baloldalról beszélni. A szocialisták végül felülvizsgálták korábbi álláspontjukat, elnézést kértek azért, amit a kettős állampolgárságról tartott 2004-es népszavazáson képviseltek.
Semjén mindezért elismerését fejezte ki. Gyurcsány Ferenc annak idején – vélekedett – morális és politikai szempontból egyaránt óriási hibát követett el, amikor „lelki Trianont” okozva a határon túli magyarok állampolgársága ellen kampányolt.
Hiller István behozta a képbe az Európai Uniót. Megállapítása szerint távlatosan az a magyarság érdeke, hogy minden velünk határos ország az EU tagja legyen. Ahol akárcsak lehetőségként felmerül Magyarország kilépése, a Huxit gondolata, „ott ellenfélként rám számíthatnak”. Semjén Zsolt erre reagálva többször elismételte:
fel se merült – sem a miniszterelnökben, sem a kormány tagjaiban –, hogy Magyarországnak el kellene hagynia az EU-t. Ez nyilvánvaló képtelenség lenne, ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel. „Európa-pártiak vagyunk”
– mondta a miniszterelnök-helyettes, még akkor is, ha például „migránsügyben” a kormánynak vannak vitái az EU-val. Semjén a kisebbségek védelme tekintetében is sokkal többet várt az uniótól.
Az ukrajnai háborúról szólva a KDNP-s politikus visszautasította a feltételezést, hogy a kormány oroszbarát politikát folytatna. Hiller István azt kérte tőle,
járjon közben annak érdekében, hogy a kormány ne használja többet a valóságot meghamisító „háborúpárti baloldal” kifejezést.
A politikusok fóruma után tartott beszélgetés arról szólt, hogy „hol a legjobb magyarnak lenni”. A délvidéki Kishegyesen élő Szerbhorváth György szociológus, író kétlaki életre rendezkedett be: ha Budapesten van, szeretne a Vajdaságban lenni, ha a Vajdaságban van, egy hét elteltével már azt várja, mikor jön Budapestre. Dupka György, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója azzal a szorongató érzéssel közelíti meg a határt, hogy nem fogják be- vagy kiengedni. Részletesen beszámolt arról, hogy a kárpátaljai magyar közösség életében is milyen tragédiákat okozott a háború. Mégsem akarja elhagyni Ukrajnát, ahogyan sokan mások tették.
Értelmiségiként – jelentette ki – „nem szabad meghunyászkodnunk, ott kell lennünk”.
Kerekes Vica színésznő Szlovákiában született, 2004-ben jött át Magyarországra. Napjainkban Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában dolgozik. Most már nem büszkélkedik külföldön a magyarságával: a jelenlegi politikai állapotok miatt nem érez késztetést, hogy ezt hangoztassa. A Dunaszerdahelyen született Ravasz Ábel szociológus a magyarországi egyetemi évek után visszaköltözött Szlovákiába. Hozzá hasonlóan családja is a Dunaszerdahely-Pozsony-Budapest háromszögben mozgott. Magyarországra hazajön, de – mondta – „Szlovákia a hazám”. Tompa Andrea író, színikritikus Kolozsváron született. 33 éve Magyarországon él, közben a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen tanít. Hangsúlyozta, hogy Kolozsvárra és Budapestre is hazamegy: nem tudja a hazákat versenyeztetni egymással.
Megkérdeztük Semjén Zsolttól, miről kellett lemondania az infláció miatt – Videó!Semjén életének egyik fő műve
A Republikon Intézet rendezvényén szóba került az orosz hadifogságból elengedett 11 ukrajnai magyar ügye is. Hiller István örömmel üdvözölte, hogy a katonaként szolgáló magyarok szabadokká váltak: a többi részt a „nemzetközi jog nyelvén” oldja meg a Külügyminisztérium.
Semjén Zsolt előrebocsátotta, hogy minden részletet nem áll módjában feltárni, ezzel az ügynek is és az érintett embereknek is ártana. Megerősítette, hogy ő felelt a koordinációért: „életem egyik fő műve volt logisztikai értelemben ennek a megoldása”. Elmondása szerint „az egész egyházi alapon történt, mégpedig az orosz pravoszláv egyház gesztusaként”.
Fontos látni a jogi helyzetet – folytatta. Ezeket az embereket az orosz állam a hadifogságból elengedte, amikor a pravoszláv egyház közvetítésével Magyarországra kerültek. Tehát nem hadifoglyokról van szó, hanem szabad emberekről, akiknek a státusza nem különbözik azoktól, akik Ukrajnából átjöttek a határon és menekültpapír kiállítását kérték. „Ha Ukrajnát tájékoztatjuk, az oroszok soha nem adják ide őket” – magyarázta a miniszterelnök-helyettes.