Erről tanúskodik az a múlt heti brüsszeli tanácskozása is, amelyen a külföldre kényszerült orosz ellenzéki politikusok, jogvédők, aktivisták és elemzők hazájuk demokratikus átalakulásának esélyeit vették számba és arra keresték a választ, milyen segítséget nyújthat ehhez Európa.
Orosz ellenzékiek korábban is időről időre találkoztak, ezúttal azonban az Európai Parlament vállalta magára a szervezést, négy frakcióból is részt vettek ebben. Céljuk egyebek közt az volt, hogy bemutassák az európaiaknak a többrétű orosz ellenzéket, és elősegítsék, hogy hangjukat hallják is meg az európaiak, akiknek figyelme az ukránok harcának támogatására összpontosul. A BBC orosz szolgálata különösen nagy terjedelmű, részletes beszámolót közölt a tanácskozásról, amelyen több mint háromszázan voltak jelen, köztük olyan közismert személyiségek, mint Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz olajipari vállalat egykori főrészvényese, aki tíz évet töltött Putyin börtönében, Borisz Akunyin író, Jevgenyij Kiszeljov televíziós újságíró, az NTV szerkesztő-műsorvezetője (ezt a tévét már elnöksége első szakaszában eltiporta Putyin), a két Gudkov, apa és fia, mindketten az orosz állami duma egykori képviselői, és online elmondta véleményét néhány kérdésben Dmitrij Muratov, a betiltott Novaja Gazeta Béke Nobel-díjas főszerkesztője és Garri Kaszparov, a sakkozás egykori világbajnoka is.
Voltak, akik korábban reménykedtek abban, hogy a rendezvény akár „egyesülési kongresszus” is lehet, de már az előkészületek közben nyilvánvalóvá vált, hogy erre semmi esély. A legismertebb orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij mozgalma, a betiltott Korrupcióellenes Alapítvány ugyanis már a meghívást sem fogadta el, mondván, a választások közeledtével elsősorban otthon van dolguk. Ez persze csak formális kifogás: a mozgalomnak épp úgy többekkel van nézeteltérése, mint azoknak is egymás között. A szervezők ebben nem kívántak állást foglalni, szerintük az egységet az oroszoknak maguknak kell megteremteniük.
A résztvevők közül sokan vélekedtek úgy, hogy Oroszországban van esély a demokratikus átalakulásra, de hogy ezt miképp lehetne elérni, azt nem részletezték, inkább csak mint elméleti lehetőségről beszéltek róla.
A BBC beszámolója szerint minden második felszólaló kiemelte: Ukrajna győzelme nélkül Oroszországban semmi nem fog történni. Egyetértett velük a szervezők egyike, Andrius Kubilius volt litván miniszterelnök is: az oroszországi változások az ukránok győzelmétől függnek, Ukrajna győzelme a nyugati fegyverszállításoktól, azok pedig részben attól, elkezd-e hinni a Nyugat az oroszországi demokratikus átalakulásban – fejtegette a politikus. Michael Siebert, aki az Európai Unió diplomáciai szolgálatában egyebek közt az orosz kapcsolatokkal foglalkozik, azt hangsúlyozta, hogy az orosz vezetők nyilatkozataival ellentétben az európaiak nem kívánják Oroszország összeomlását. Dolgozni akarunk Oroszországgal, de egy másik Oroszországgal – mondta.
A brüsszeli dialógusként is emlegetett kétnapos rendezvény egyik kellemes meglepetése volt, hogy sok fiatal aktivista is tevékenyen részt vett rajta. A konferencia első napján nekik és az új ellenzékieknek Mihail Hodorkovszkij zártkörű összejövetelt szervezett, ahol elmondhatták elképzeléseiket és terveiket az Európai Unió vezető képviselőinek. Mint mondta, segíteni szeretne nekik, hogy kapcsolatokat építhessenek. Nem az a lényeg, hogy most mivel foglalkoznak. Az a fontos, hogy politikailag aktívak. Nem tudni, ki lesz közülük holnap potenciális politikai vezető. De valamelyikük biztos – tette hozzá Hodorkovszkij
