A szélsőjobboldali Finnek Pártja (korábban Igazi Finnek) az április 2-i parlamenti választásokon a szavazatok 20,1 százalékát szerezte meg, a koalíciós tárgyalásokat május elején kezdték el, miután egyértelművé vált, hogy Petteri Orpo, a győztes jobbközép Nemzeti Koalíció Pártjának (Kokoomus) vezetője a szélsőjobb nélkül nem tud kormányt alakítani. A négypárti koalícióban még a svéd nemzeti kisebbséget képviselő Svéd Néppárt, valamint a Kereszténydemokraták kaptak helyet. A kormánykoalíció pártjai együttesen is csupán 8 mandátumos többséggel rendelkeznek a 200 fős parlamentben.
A koalíciós tárgyalásokat a Kokoomus és a szélsőjobb közötti alapvető nézeteltérések tették viharossá és bizonytalanná. A legnagyobb nézeteltérések a bevándorlással, klímapolitikával és a fejlesztési segélyekkel kapcsolatban adódtak. Orpo legfőbb választási ígérete egy 6 milliárd eurós megtakarítási terv volt, amit nagyon ellenez a szélsőjobb partner. A Finnek Pártja klímaszkeptikus is, 2035-ig el akarja halasztani Finnország szén-dioxid-semlegesség elérését.
A migráció kérdésében is áthidalhatatlannak tűnő ellentétek mutatkoztak. A Finnek Pártja komoly korlátozásokat akart a bevándorláspolitikát illetően, míg a kormányfő konzervatívjai azt képviselik, hogy Finnország demográfiai egyensúlyát csak a bevándorlók integrációjával lehet biztosítani, és figyelembe kell venni azt is, hogy az országnak évente 44 ezer fős bevándorlásra van szüksége ahhoz, hogy hosszú távon stabilizálni tudja a munkaképes korú felnőttek számát.
A korábban elsősorban EU-ellenes Finnek Pártja mára ugyan már nem kacérkodik a „Fixittel”, de euroszkeptikus maradt. Elemzők szerint ez a jövőben is megnehezíti majd a közös kormányzást.
Petteri Orpo miniszterelnök kormánya megalakulásának bejelentésekor ugyan azt állította, hogy valamennyi kérdést megoldottak, elemzők szerint azonban a szélsőjobboldallal való kormányzás "kiszámíthatatlannak" bizonyulhat. A finn konzervatív jobbközép már egyszer koalícióra lépett a szélsőjobbal, akkor két évig tartott, 2015-2017 között.
A Finnek Pártja az Európai Parlamentben eddig a Marine Le Pen fémjelezte francia Nemzeti Tömörülés (RN) és az olasz Matteo Salvini vezette Liga frakciójához, az Identitás és Demokráciához tartozott, idén áprilisban átült az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformisták csoportjához, amelyhez a lengyel nacionalista Jog és Igazságosság és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Olasz Testvérek szélsőjobb pártja is tartozik.
