Lassan belépni is nehéz az élelmiszerboltokba a kormány intézkedéseit dicsőítő táblák sűrűjétől. Előbb a tej, liszt, cukor és társaik hatósági árazásáról kellett kirakni a Rogán Antal által megálmodott kormánykék plakátokat. Mivel az infláció ettől nem ijedt meg, a kormány bevetette a választásokon oly hatásosnak bizonyuló csodafegyvert, és árstopot hirdetett a krumplira (és a tojásra) is.
Ezt is ki kellett plakátolniuk a boltoknak. Minden csoda három napig tart, az árstopok azonban másfél éve vannak velünk; az emberek elunták, megszokták. Kellett hát ismét egy hangulatjavító intézkedés. A legújabb kötelező kormányzati ingyenreklám „a magyar családok védelmében” hozott, „új, inflációellenes” intézkedéseket hirdeti; a kötelező bolti akciókat. Ezeket viszont nehéz megkülönböztetni a boltok saját elhatározásából adott, még nagyobb akcióitól. Ráadásul az emberek majd’ háromnegyede szerint ezek nem is fogják lejjebb vinni a még mindig uniós rekorder élelmiszerinflációt. Ami azonban a leginkább intő jel lehet a népszerűségét mindenek fölé helyező kormány számára, hogy hiába csökken lassacskán a drágulás üteme, az emberek egyre nagyobbnak érzik az inflációt.
A Publicus Intézet mérése szerint március elején 64, május végén 74 százalékos élelmiszerdrágulást érzékeltek az emberek, holott az élelmiszerinfláció ez idő alatt 42,6 százalékról 33,5 százalékra zsugorodott. A hivatalosan mértnél kétszer nagyobb inflációs érzet oka, hogy bár még mindig harmadával többet kell fizetni az élelmiszerboltokban, mint egy éve, a bérek csupán hatodával lettek magasabbak. Vagyis a fizetés sokkal kevesebbet ér a pénztárnál. A tartalékok pedig elfogytak. A kormány újabb hangulatjavító intézkedésként most megengedi, hogy a dolgozók a SZÉP-kártyás pénzüket pihenés és szórakozás helyett élelmiszerre költsék.
Itt a felmérés, még a fideszes szavazók 43 százaléka szerint sem tudja csökkenteni az inflációt a boltok akcióra kényszerítése