Amikor az Alaptörvényt megalkották, a szabályozása alapján egyazon évben volt az országgyűlési és az önkormányzati választás, néhány hónap eltéréssel. Ezért aztán, hogy ne legyen annyira közel egymáshoz ez a két voksolás, a Fidesz úgy döntött, hogy az önkormányzati ciklus hosszát öt évre emeli. Aztán pedig ennek pont az ellenkezőjét csinálták: egy napra tettek két választást, az önkormányzatit és az európai parlamentit.
Ahogy anno a két választás egymáshoz képest való eltolását, úgy most a kettő összemosását sem a költségtakarékosság elve fémjelezte. Kismillió helyet lehetne felsorolni, ahol ennél sokkal többet lehetne megtakarítani. Az állami működésben most egyszerre van jelen a hatalmas, értelmetlen pazarlás és az indokolatlan megszorítás, miközben egyiknek sincs valós indoka.
Ráadásul az önkormányzati választás új időpontját olyan pancser módon szabályozták, hogy az önmagában is elképesztő. Az Alaptörvény 35. cikk (3) bekezdése értelmében a képviselőtestület megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjáig tart. A nyomaték kedvéért: a választás napjáig. És ez továbbra is joghatályos. Ám a Zárórendelkezések 27. pontja szerint a 35. cikk (3) bekezdéstől eltérően, a hivatalban lévő képviselőtestület és a polgármester megbízatása 2024. október 1-jéig tart.
Tehát a 35. cikk (3) bekezdését nem módosították, hanem hatályában fenntartották. De emellett – és vele egyidejűleg - egy másik pontban, külön, a 35 cikk (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése nélkül meghatároztak egy másik időpontot is. Szigorúan jogi, törvényességi és alkotmányossági alapon ez azt jelenti, hogy egyidejűleg mindkét szabályozás és időpont egyszerre, hatályában fennáll.
Ismételjük meg, mert amúgy hihetetlen: mivel a zárórendelkezések 27. pontja joghatályában fenntartotta azt, hogy a képviselőtestület és a polgármester megbízatása a választások napjáig tart, majd emellett egyidejűleg megjelölt egy másik időpontot is, az október elsejét, ezért így mindkét szabályozás érvényes. Nem tévedés, a jelenlegi önkormányzatok mandátumának lejártát egyszerre két különböző időpont szabályozza.
Ennek alapján az önkormányzati képviselőtestületek megbízatása a választás napjáig és ugyanakkor október elsejéig is tart. A két időpont között négy hónap az eltérés. Májusban megszűnik a korábbi testület mandátuma, de mégsem. És már májusban felállhat az új testület. Illetve majd csak októberben.
Vagyis az a helyzet, hogy a képviselőtestület megbízatása bár a választások napján megszűnik, de a megszűnés ellenére hatályában tovább él. És a megszűnt közgyűlés tovább regnál teljes joghatállyal, a választás előtti felállással. Miközben persze felállhat májusban az új közgyűlés is. Akár egyszerre is működhet egy leköszönő és egy megválasztott közgyűlés, négy hónapon át, mindkettő teljes jogkörrel. Megjegyzendő: az önkormányzati képviselőtestület vonatkozásában az Alaptörvény nem ismeri az ügyvezető önkormányzat fogalmát és jogintézményét, ezért erről nem lehet szó. (Ügyvezető csak a kormány lehet, egy önkormányzat nem.)
Ez az egész olyan abszurd, mintha azt mondanám, hogy az elhunyt a halála után életben maradt. Ez így teljes jogbizonytalanságot okoz, mivel az önkormányzati választásokon nyertesek teljes joggal kérhetik, hogy a választáson elnyert mandátummal onnantól kezdve ők működjenek tovább új közgyűlésként, hiszen az az előírás is joghatályos, hogy a korábbiak megbízatása a választásokig tart.
A fideszes jogalkotásnak ez ahhoz hasonló kreatív megoldása, mint amikor az 1998 és 2002 közötti parlamenti ciklusban Áder János akkori házelnöki kinyilvánította: a "minden héten össze kell hívni az Országgyűlést" előírást úgy kell érteni, hogy minden olyan héten, amikor ő össze akarja hívni. Így nyerte el a "minden héten" kifejezés a háromhetente jelentést. Ez a mostani szabályozás valami hasonló, csak sokkal képtelenebb.
Zárógondolatként még annyit: maga az alaptörvényi 11. módosítása sem felelt meg a jogalkotás előírásainak, hiszen nem biztosították a norma címzettjeinek az elegendő felkészülési időt. Márpedig az egy jogszabály jogszerű létrejöttének, létezésének és hatályba lépésének megkerülhetetlen feltétele. A kihirdetést követő napon való hatálybalépés ezt az alkotmányos követelményt nem teljesíti. Ezért e tekintetben is megállapítható, hogy ez a módosítás alkotmányos keretek között nem jött létre. Vagyis ennek alapján jogszerűen nem lehet az önkormányzati választást egy napon tartani az európai parlamenti választásokkal. Nincs rá alkotmányos jogalap.
Ráadásul míg az országgyűlési választásokra még vonatkoznak – csekély mértékű – finanszírozási szabályok, addig sem az önkormányzati, sem az európai parlamenti választások nem bírnak ilyenekkel. Ha egyszerre tartják meg őket, akkor egyszerre bonyolítanak le két olyan választást, amelyeknek nincsenek kampányfinanszírozási szabályai. Ez már eleve előrevetíti az államkasszából ga(rá)zdálkodó Fidesz túlsúlyát, vagyis újból megvalósul a választási törvény útján elkövetett választási csalás.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
