Még egy évig kerülgethetjük a budapesti e-jegyrendszerhez gyártott, de soha be nem üzemelt Deák téri beléptető kapukat

Ősszel lehet az első tárgyalás a használhatatlan fővárosi elektronikus jegyrendszer miatt a beszállító elleni eljárásban. A Deák téri semmire se jó kapuk egyelőre maradnak.

Újabb egy évig kerülgethetjük a budapesti elektronikus jegyrendszerhez prototípusként gyártott, de soha be nem üzemelt Deák téri beléptető rendszert. A kapukat 2017 nyarán helyezték ki azzal, hogy az első időkben nyitott állapotban tesztelik, miközben „szoktatják az utasokat”. Valójában nem voltak többek díszletnél, hiszen a jegyeket továbbra is ellenőrök kérték el. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) akkor azt ígérte, hogy 2018 nyarán „záródnak a kapuk”. Összesen 810 kaput szereltek volna fel a metróállomásokon, de ebből semmi nem lett.

A BKK Zrt. 2014. október 8-án kötött szerződést (DBOM Szerződés) a német Scheidt & Bachmann GmbH-val (S&B) a budapesti elektronikus jegyrendszer (AFC Projekt) tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére. A német cég azonban négy év alatt is csak a kapukat és a leolvasókat szállította le, amelyek azóta is használhatatlanul porosodnak egy raktárban.

A városvezetés az utolsó percig tagadta, hogy gond lenne a projekttel, de 2018 novemberében már nem volt mire várni: a BKK felmondta a szállító szerződést.

Ebből még a szerződésbontás évében 3,114 milliárdot írtak le veszteségként, a következő évben 5 milliárdot, 2020-ban további bő egy milliárdot. A beruházásra költött csaknem 10 milliárdból mindössze 585 millió forint volt a hasznosítható elemek értéke, amely az S&B által leszállított kettő szerverpark hardver- és szoftverelemeiből áll.

A fővárosi önkormányzat feljelentést tett, ám a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást. A BKK előbb peren kívül próbált megegyezni, de az S&B vitatta a szerződés felmondásának jogszerűségét. Így a főváros közlekedés szervező cége úgy döntött, hogy beperli a céget. Az indoklás szerint az elektronikus jegyrendszer tervezésére, kiépítésére és üzemeltetésére 91 millió euróért (28 milliárdért) vállalkozó S&B a projekt hét fázisából csupán négyet teljesített, a rendszer soha nem működött.

A keresetet 2021 szeptemberében adták be a projekt fő finanszírozója, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kérésére a szállítói szerződésbe belefoglalt passzus alapján a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróságon. Ez a testület az ICC eljárási szabályai alapján, de a magyar jog alkalmazásával, angol nyelven folytatja le a pert.

A per menete jelentősen különbözik a rendes bírósági eljárástól; itt a felek egy előre meghatározott eljárási forgatókönyv alapján, több fordulóban írásbeli beadványokat bocsájtanak a bíróság rendelkezésére, a tárgyalásra csak ezeket követően kerülhet sor. A per megindítása óta eltelt időszakban mindkét peres fél több ilyen – több száz oldalas, szakértői anyagokat is tartalmazó – beadványt készített el és adott át a bíróságnak – válaszolta a Népszava kérdésére a BKK.

A választott bíróság tanácsába egyébként mindkét peres fél jelölhet egy-egy tagot az ICC névjegyzékében szereplő nagy tapasztalatú, elismert nemzetközi jogászok közül, akik az elnököt közösen választják ki. A BKK és a S&B közötti perben 2023 októberében tartják az első tárgyalást Budapesten, az ítélethozatal várható időpontja 2024 első negyedéve. Mivel a S&B által leszállított kapuk ügye is a két cég közötti jogvita tárgyát képezi, ezért ezek sorsáról a BKK a per lezárásáig nem kíván nyilatkozni. Annyit azért mégis sikerült megtudnunk, hogy a kapuk leszereléshez szükséges szerződés előkészítésén már dolgoznak a cégnél.

Tarlós István szerint a fővárost nem érte anyagi kár, valójában a BKK nyilvántartásai szerint a projektre 9,823 milliárd forintot költöttek, ebből még a szerződésbontás évében 3,114 milliárdot írtak le veszteségként, a következő évben 5 milliárdot, 2020-ban további bő egy milliárdot.