Nem sokkal a 2012 nyarán levezényelt, gazdasági témájú, ezért gazdaságvédelminek nevezett nemzeti konzultáció után tíz pontból álló intézkedéssorozatot rendelt el Orbán Viktor miniszterelnök egy 2012 szeptemberi, a nyilvánosság előtt eddig nem ismert kormányhatározatban. A pontok nagy része ebben is gazdasági jellegű volt, de ezekről nem kérdezték meg az embereket – tudta meg a hvg.hu.
A sorozatszáma alapján úgynevezett „kétezres” határozatok közé tartozó, 2007/2012-es számú döntés nem titkos, de keletkezésétől számított 10 évig nem is volt nyilvános. Miután a hvg.hu első fokon pert nyert a bíróságon hasonló kormányhatározatok kiadása ügyében, közérdekű adatigénylésükre a 10 éves korlát lejárta után ebbe is betekintést kaptak.
A portál azt írja, a kormányrendelet szerinti egyik legérdekesebb feladatszabás az volt, hogy
Orbán Viktor arra utasította az akkor még nemzetgazdasági miniszterként dolgozó Matolcsy Györgyöt, vizsgálja meg „a válságadóknak a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyekre történő kiterjesztésének” megvalósíthatóságát és ütemezését.
A szektorális különadókat, vagy válságadókat még 2010-ben vetették ki előbb a bankokra, majd a távközlési, energetikai és kereskedelmi szektor cégeire, és ezek szerint két évvel később hasonlóban gondolkodhattak a jómódú magánembereknél is. Végül ebben a formában nem valósult meg a vagyonos réteg új adója.
A cikkből az is kiderül:
ebben a 2012-es kormányhatározatban merült fel az is, hogy „a profitkivitel helyett foglalkozásbővítő beruházást végrehajtó vállalkozások” kapjanak a különadók alól mentesítést a beruházás mértékéig.
az Orbán Viktor által szabott feladatok között volt az is, hogy a nemzetgazdasági miniszter vizsgálja meg, megvalósítható-e „a gyakori elbocsátásokat végrehajtó vállalkozásokra kivethető eljárási illeték bevezetése”.
a kabinet akkoriban komolyan fontolgatta „a gépjármű-kereskedelem és ágazat vonatkozásában az állami kontroll erősítésének és kibővítésének lehetőségeit” is. Ezt is Matolcsy György kapta feladatként.
felvetette a kormányfő „az átlagos bruttó kereset alatti munkavállalók közterheinek csökkentését”.
a kormányhatározat javaslatot tett a fejlesztéspolitikai szakterületen az uniós források felhasználása során az egész támogatási-megvalósítási folyamatban a döntéshozók (irányító hatóságok és közreműködő szervezetek) személyes felelősségének és számonkérhetőségének megteremtésére.
az egészségügyért felelős miniszternek is jutott feladat, például az, hogy „a társadalmi felzárkózást segítő oktatás és roma integráció elősegítése érdekében” meg kell vizsgálnia „az orvosi, egészségügyi és szociális dolgozói képzés területén a romológia oktatás bevezetését”.
a kormányhatározat másik pontja 150 ezer fő egészségügyi szűrési vizsgálatát irányozta elő.
a vidékfejlesztési miniszternek pedig „a gabonagazdaság nemzeti értékesítési rendszerének megújítása, átalakítása, továbbá az Első Magyar Szövetkezeti Gabona Kereskedőház megalakítása” érdekében javasolt lépéseket a határozat.
A hvg.hu szerint a 2012 szeptemberében Orbán által szabott feladatlistáról lényegében egy pont valósult meg, köztük rögtön az első: ez felhívta a belügyminisztert, hogy vizsgálja meg a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének megvalósítását.
Manapság sem ritka, hogy a kormány hasonlóan jár el kormányhatározatok ügyében: májusban lapunk is beszámolt arról, hogy a Miniszterelnöki Kormányirodának a hvg.hu közérdekű adatigénylésére megküldött válasza szerint idén április 4-éig összesen 96 ilyen, úgynevezett kétezres kormányhatározatot írt alá Orbán Viktor, amelyek, bár elviekben nem titkosak, a nyilvánosság mégsem tudhatta meg, hogy ezek pontosan miről szólnak, kiket érintenek és mennyibe kerülnek az adófizetőknek. Tavaly átlagosan még az idei első negyedévnél is sűrűbben születtek hasonló, indokolatlanul titkolt döntések: 2022-ben összesen 470 darab kétezres határozatról döntött a kormány, a rekorder pedig a 2021-es év volt 679 ilyen kormányhatározattal.
Csak áprilisig 96 nem titkos határozatot titkolt el az Orbán-kormány