Költségvetési okai is vannak annak, hogy az Orbán-kormány jelentősen visszavágta a családtámogatási rendszer több elemét, új programot pedig egyelőre nem kínált, csak ígért helyette. A támogatott hitelek ugyanis egyre nagyobb kiadást jelentenek az államnak, ráadásul egyre kevésbé is érnek célba, hiszen a demográfiai adatok nem igazán javulnak, az otthonteremtés pedig nem vált könnyebbé. Úgy tűnik, hogy a lakástámogatási rendszer teljes átalakítása jön, amelynek azonban az elemei még nem látszanak, sőt, a csokhoz kapcsolódó eddigi kedvezmények sorsa sem világos még. Elképzelhető, hogy egy, a jelenlegi piaci és a támogatott hitelek kamatszintje közötti, 6 százalék körüli lakáshitel-konstrukciót vezet majd be a kormány, de ehhez még neki is látnia kell, hogyan alakul az év végéig az infláció és a kamatkörnyezet.
Mint arról beszámoltunk: a kormány szerdán arról döntött, hogy 2024. január 1-jétől megszünteti a városokban élők számára a családok otthonteremtési kedvezményét (csok). Vagyis ha egy család 5 ezer fősnél nagyobb településen szeretne ingatlant vásárolni jövőre, már nem kaphat hozzá -gyerekszámtól és lakástípustól függően – több milliós, vissza nem térítendő csok-támogatást, és nem igényelhet kedvezményes, 3 százalékos kamatozású, támogatott csok-hitelt sem. Ez azt jelenti, hogy a 2015-ben bevezetett „alap-csok” lényegében megszűnik jövőre, hiszen a megmaradó falusi csokot csak a külön jogszabályban kijelölt 2631 kistelepülésen lehet fölvenni. A változás tehát a városlakókon túl azokat is érinti majd, akik gazdagabb, a listán nem szereplő településen élnek.
Nem lesz csok a városokban, áruhiány fenyeget, újabb megszorítások jöttek az Orbán-kormánytólA szabad felhasználású, de szintén zömmel otthonteremtésre fordított, kamatmentes babaváró hitel összegét 10 millió forintról ugyan 11 millió forintra emelik, ám ez mind az infláció mértékétől, mind a lakásárak növekedésétől elmaradó növelés. Ráadásul eközben jelentősen leszűkítik a jogosultak körét: jövő januártól már csak a 30 év alatti házas nők lesznek rá jogosultak. Az eddig szintén kedvezményezett, 30-40 év közötti férjezett nők kiesnek a jogosultak köréből: ők a 2024-es átmeneti évben, és csak akkor kaphatnak babaváró hitelt, ha igazolják, hogy már várandósak. Ez jelentős szűkítés, hiszen az MNB korábbi, online felmérése szerint a babaváró hitelt felvevők harmada kerül ki csupán a 30 év alatti korosztályból. Egy másik jegybanki felmérés szerint pedig a babavárót az igénylők 61 százaléka még gyerek nélkül veszi fel. Vagyis a programból jövőre az igénylők kétharmadának 61 százalékát kizárják.
A kormány azzal indokolja a döntést, hogy szeretné, ha fiatalabb korban szülnének a nők, a „városi csok” helyére pedig ígér egy új támogatást, amiről azonban eddig semmilyen részletet nem közölt.
A döntés mögött ugyanakkor természetesen gazdasági számítások is vannak – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés portál pénzügyi szakértője. Az állami kiadások drasztikusan növekedtek az elmúlt év során, a csok-hitel és a babaváró finanszírozása egyre drágábbá vált. Ingyen nem adnak hitelt a bankok, így a támogatott hiteleknek két thm-e van (teljes hiteldíjmutató): az egyiket az ügyfél fizeti, a másik a tényleges hitelköltség – magyarázta érdeklődésünkre a szakértő.
Az államnak ki kell tehát pótolnia a kamatkülönbözetet, ami a mostani magas kamatkörnyezetben egyre nagyobb terhet jelent. Az arra jogosult családok évi 3 százalékos kamaton férhetnek hozzá a csok-hitelekhez, de annak tényleges kamatlába az 5 éves átlagos állampapírhozam 130 százalékán felül 3 százalék. A támogatott hitelek átlagos kamatlába idén januárban 17,94 százalék volt, azaz a kamattámogatás mértéke – amit az állam fizet - a 15 százalékot közelítette. A babaváró hitel az első öt évben kamatmentes az ügyfél számára (ha addig megszületik a beígért gyermek, a futamidő végéig az is marad, a harmadik gyereknél pedig a teljes összeget el is engedik), az állam által fizetendő rész ugyanakkor az átlagos állampapírhozam 130 százalékán felül 1 százalék. Ez jelenleg 12,79 százalék.
A szakértő szerint elképzelhető, hogy a kormány egy 6 százalékos kamatozású, támogatott lakáshitelprogramban gondolkozik – ilyenre már volt példa a csok-program 2015-ös bevezetése előtt. Egy ilyen kamatszint mellett már újra fel tudna lendülni a lakáspiac, ugyanakkor kevesebb állami kiadást jelentene. Ráadásul igazságosabb is volna a jelenlegi helyzetnél, hiszen a 10 százalék körüli piaci és a 0 vagy 3 százalékos támogatott hitelek között már hatalmas a különbség, és óriási terhet jelent a költségvetésnek is. Gergely Péter úgy véli: a lakástámogatási rendszer nagyobb átalakítása jön, hiszen ha csak a támogatott hitel kamatát akarnák megemelni, akkor egyszerűen átírnának egy számot a jogszabályban. Ez mindenkinek egyszerűbb lenne, hiszen a csok egy már jól bejáratott, ismert rendszer, mind a családok, mind a banki ügyintézők számára. A mostani bejelentéssel azonban számos, a csokhoz kötődő támogatási elem is borul. A több milliós tételt jelentő, akár 4 százalékos vagyonszerzési illetéket például csok-támogatásból történő lakásvásárláskor nem kell megfizetni. Hogy ennek sorsa mi lesz, arról azonban nem esett szó – említ egy példát a szakértő, hogy szerinte miért kell majd az egész rendszerhez hozzányúlni.
Bár a lakásvásárlást tervezők számára az volna a szerencsés, ha tisztán látnák, mik a lehetőségeik az idén, és mik lesznek jövőre, Gergely Péter nem csodálkozna, ha az új támogatási rendszert csak az év végén jelentené be a kormány. Addigra ugyanis csökkenhet az infláció, és azzal együtt a kamatok és az állampapír-hozamok is, vagyis a kabinetnek is több tere lenne a támogatásokra. Gergely Péter hozzátette:
mindenki szeretné, ha lenne valamilyen lakástámogatási program, ezért lobbiznak a bankok is, és a minisztériumokban is számtalan terv van. A végén azonban mindig oda lyukadnak ki, hogy nincs miből megvalósítani ezeket. Ezért kellett a „szent tehenekhez”, a csokhoz és a babaváróhoz is hozzányúlni.
Sokkal több pénzt nyilvánvalóan jövőre sem fognak erre szánni, de a legókat most úgy igyekeznek összerakni, hogy abból a lehető legtöbb jöjjön ki.
Megfeleződnek a lakástámogatások
Egy virtigli megszorítás, kiadáscsökkentés látható a jövő évi költségvetés számaiból a lakástámogatások területén is. Az idén még 382 milliárd forintot költ a kormány a lakástámogatásokra, jövőre viszont erre a területre 181 milliárd forint jut, ami kevesebb mint a fele az idei, és kevesebb, mint harmada a tavalyi kiadásoknak. A kormány hibás gazdaságpolitikai döntései miatt (uniós támogatások elbukása, magas infláció, magas kamatok, magas államháztartási hiány) a költségvetés lehelten helyzetbe került. 2024-ben nagyon kevés területen van mód a kiadások növelésére, ennek esnek áldozatul a lakástámogatások is. Ráadásul a 2025-27 évekre előretekintő tervadatokból sem látszik előrelépés, sőt további folyamatos kiadáscsökkenés várható. A költségvetés indoklási részében egy szó sem esik arról, mi az oka, célja, iránya az átalakításoknak. Egyetlen féligazságot tartalmaz a törvényjavaslat ezzel kapcsolatban: „A csok támogatási rendszere területileg fókuszáltabbá válik és a korábbinál erőteljesebben támogatja a kistelepülésen élő vagy oda költöző gyermeket nevelő, illetve gyermeket vállaló családok otthonteremtését” - vagyis a pár héttel ezelőtti anyag már számolt a városi csok megszüntetésével, de ezt így még nem merték leírni. P. Zs.
