Elveszi az Orbán-kormány a védőnői szolgálatokat az önkormányzatoktól, de a rezsit és a béren kívüli juttatásokat mindenütt velük fizettetné meg

Bár a védőnői szolgálatok államosításáról szóló törvénymódosítást már tavaly elfogadták, az átállás részletei csak most, a július elsejei bevezetés előtt kezdenek felsejleni.

A Népszava úgy értesült: noha szombattól már nem önkormányzati, hanem állami feladat a védőnői szolgálatok működtetése, az utolsó pillanatokban készülnek a vonatkozó szerződések, és egyelőre megoldatlan például az, ki fizesse a rendelők rezsijét. Lapunk birtokába került egy dokumentum amely szerint egy kórház „fedezethiányra tekintettel” még egy ideig indokoltnak tartja az önkormányzat anyagi kötelezettségvállalását az átvett ingatlanok üzemeltetésében.

A kapkodó központosításra utal az is, hogy a fővárosi és az agglomerációs önkormányzatokat csak június közepén hívták először egyeztetésre a feladat átvételére kijelölt centrum kórházak. (Vidéken a vármegyei kórházak az átvevők.) A megbeszélésen hallottaktól még inkább elbizonytalanodott településvezetők azután két nap múlva kaptak egy megállapodás-tervezetet az átvevő intézménytől, amelynek leglényegesebb pontja a védőnők által használt, de önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok további üzemeltetésére vonatkozik. A pénzügyi és vagyonjogi szempontból korántsem egyszerű kérdésben csak a képviselők dönthetnek, így most lóhalálban hívják össze a testületi üléseket.

Az ellátás biztonságáért felelős Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) nem aggódik, mondván a személyi és tárgyi feltételek biztosítása a vármegyei intézmények feladata. Csakhogy ezek – nem lévén ehhez se ingatlanuk, se szakemberük – az önkormányzatokkal kötött megállapodás útján tervezik ez megoldani. Ilyen megállapodásokat viszont még nemigen köttettek. A védőnőkkel is csak elvétve írták alá a jogviszony folytatásáról szóló szerződéseket, holott az új rendszer a hét végétől működne.

4042 önkormányzati, intézményi és egyetemi fenntartású területi védőnői szolgálatnál összesen 5063 védőnő dolgozik az országban.

Az idő sürget már csak azért, mert az önkormányzatok csak 2023. június végéig kapják az állami apanázst a feladatellátásra, azt követően a vármegyei intézmények, Budapesten pedig a centrumkórházak gyakorolják a munkáltatói jogokat és működtetik a szolgálatot. A munkabérekre, legalábbis az eddig fizetettre, az állami költségvetésben ott a pénz – állította a Népszavának az OKFŐ, csak más osztja szét ezentúl. Az már más kérdés, hogy az egészségügyi szakdolgozók mellett júliustól a védőnőktől is megígért 18 százalékos béremelést tavaly nem tervezték be a költségvetésbe, hiszen még nem volt döntés róla, így kérdés, hogy miből finanszírozzák majd ezt az intézmények.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egy kormányhatározat, illetve -rendelet szerint a kórházaktól épp akkor, szintén július 1-től veszi át az ingatlanüzemeltetési feladatokat a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), amikor a védőnők – és így szolgálati helyiségeik – átkerülnek a kórházakhoz.

Ez olyannyira zavart okoz, hogy egy birtokunkba került megállapodás-tervezet, illet levél szerint az önkormányzat és a kórház közötti szerződésben elsődlegesen az üzemeltetési költségek ügyét kell rendezni, mivel a törvényben erre nincs rendelkezés.

Az egyik védőnőket átvevő kórház „fedezethiányra tekintettel” 2023. december 31-ig, illetve az üzemeltetési költségek viselésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésig indokoltnak tartja az önkormányzat anyagi kötelezettségvállalását. Nem elég tehát, hogy a településeknek ingyen kell használatra átadniuk ingatlanaikat, de még a rezsit is velük fizettetik meg. Csakhogy a települések nem tervezték be ezt a kiadást a költségvetésükbe, mert arra készültek, hogy a feladatot átveszi az állam.