Oroszország;Vatikán;Ferenc pápa;

Lehetetlen békeküldetés

A Szentszék - a magyar kormánnyal ellentétben - konkrét lépéseket tesz a fegyvernyugvásért, bár Matteo Zuppi olasz bíboros is érzékelhette, hogy egy ilyen misszió egyelőre kudarcra van ítélve.

A Vatikánnak is meg kellett tapasztalnia, mennyire reménytelen bármiféle békemisszió az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Ferenc pápa békeküldöttét, az időközben Bolognába visszatért Matteo Zuppi bíborost Volodimir Zelenszkij személyesen fogadta ugyan, de Vlagyimir Putyin nem, Moszkvában csak külpolitikai tanácsadójával, Vlagyimir Uscsakovval, illetve Kirill pátriárkával tárgyalhatott szemtől szemben. Zuppi, aki egyúttal az Olasz Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is, nem kapott pozitív jelzést egyik fél részéről sem.

A Szentszék békemissziója azért is különösen érdekes magyar szempontból, mert Orbán Viktor miniszterelnök többször hangoztatta, hogy csak a pápa és a magyar kormány áll a béke oldalán, bár ezekből a megnyilatkozásokból az nem derült ki, hogy ez a gyakorlatban mit jelent, s mégis mit teszünk azért, hogy elhallgassanak a fegyverek. A Vatikán mindenesetre konkrét lépésekkel próbálkozott, Ferenc pápa Budapestről hazatérvén repülőgépe fedélzetén egy titkos békemisszióról tett említést. Ennek volt fontos része Zuppi múlt heti kijevi és moszkvai látogatása.

A Vatikán és Oroszország kapcsolata bonyolult. Ferenc pápa kezdettől fogva ódzkodott attól, hogy Vlagyimir Putyint személyesen is megnevezze a háború fő felelőseként, inkább az áldozatok iránti együttérzést hangsúlyozta. Ez a stratégia nemzetközi szinten nem aratott osztatlan elismerést, hűvössé is vált Ukrajna és a Szentszék kapcsolata.

Zuppi bíboros, bolognai érsek személyesen a pápától kapott megbízást arra, hogy az orosz és az ukrán vezetéssel tárgyaljon a konfliktusról, de azt a Vatikán is belátta: béketárgyalásokról nem lehet beszélni. Ahogy fogalmaztak, olyan klímát akarnak teremteni, amivel elő lehet készíteni a terepet egy jövőbeli béketárgyalások számára.

Önmagában persze már az is eredménynek tekinthető, hogy Zuppit egyáltalán fogadták a két fővárosban. Moszkvába is csak amiatt juthatott el, hogy a pápa nem ítélte el Putyint a háború kapcsán. Szakértők azonban megosztottak a vatikáni békemissziót illetően. A német Domradio katolikus portáljának nyilatkozó Kelet-Európa szakértő, Regina Elsner például úgy véli, hogy a Szentszék stratégiája kétélű fegyver. "Természetesen fontos, hogy mindkét féllel stabil kapcsolat alakuljon ki, s a Vatikánra komoly tárgyalópartnerként tekintsenek. Ebben a háborúban azonban teljesen világos, ki az agresszor, és ki a felelős az ukrajnai pusztításért". Szerinte a Vatikánnak inkább azt kellene szem előtt tartania, hogy Kijevben hogyan tekintenek a diplomáciai lépéseire. "Ukrajna számára problematikus, ha a Vatikán potenciális közvetítőként nem foglal egyértelműen állást az oroszok pusztító háborúját illetően".

A Szentszék szerint azonban a békemissziónál nem az az elsődleges, miként értékelik egyik vagy másik fél akcióit. Paul Richard Gallagher érsek, a Vatikán államközi kapcsolatokért felelős titkára, azaz „külügyminisztere” ezzel kapcsolatban kifejtette: "Nem arról van szó, hogy nem tudjuk, ki az agresszor és ki az áldozat. A Szentatya látja, hogy a konfliktusok bonyolultak. Nem lehet csak jóról és rosszról beszélni, ez nem ilyen egyszerű. Éppen ezért a mi megközelítésünk az, hogy a békéért dolgozzunk". Ami tehát döntő különbség a magyar és a vatikáni „békeretorikát” illetően: miközben itthon csak propaganda szintjén tesznek említést a békéről, a Vatikán konkrét lépéseket is tesz, „dolgozik” is érte, aminek már Zuppi missziója előtt is több megnyilvánulását láthattuk. Maga Gallagher 2022 júliusában személyesen is ellátogatott az ukrajnai háborús övezetbe. Ekkor azzal magyarázta a Vatikánnak a konfliktusban tanúsított semleges álláspontját, hogy „megpróbáljuk követni azt az irányvonalat, amelyet a Szentszék többé-kevésbé évszázadok óta követ”.

Mit ért el Zuppi? Ugyan konkrét ígéretet egyik féltől sem kapott, a Vatikán azt hangoztatta, hogy a "békemisszió" voltaképpen még csak most kezdődik. A vatikáni Államtitkárság azt hangoztatta, hogy további lépéseket terveznek, s keresik a béke útját. Amint Pietro Parolin államtitkár fogalmazott, „nincs kizárva más tárgyalópartner” bevonása sem. „Ott van az Egyesült Államok, vagy Kína” – hangoztatta. Az persze erősen kérdéses, hogy a Vatikán fellépése nyomán sikerül-e egy többszereplős béketárgyalás megszervezése.

A Vatikán egyvalamit elért: enyhült a feszültség a katolikus és az orosz ortodox egyház között, ami az eltelt hónapokban élesedett. Látható, hogy Ferenc pápa számára igen fontos a jó viszony fenntartása Kirill pátriárkával, akivel 2016 elején személyesen is találkozott Kubában – nem véletlenül nevezték ezt történelmi megbeszéléseknek. Az orosz ortodox egyház feje Zuppi látogatásakor mosolyogva jegyezte meg, hogy a szentszéki küldöttségben olyanokkal is találkozhatott, akiket régóta jól ismer. Közéjük tartozik a Szent Egyed bázisközösség alelnöke, Adriano Roccucci, a Kortárs Oroszországot Kutató Egyetemközi Központ igazgatója, aki tolmácsként működött közre.

A katolikus és az orosz ortodox egyház vezetése közötti olvadás elviekben egy későbbi közvetítés alapja lehet, hiszen közismert Kirill és Putyin kapcsolata, bár az nem sok jót ígér, hogy az orosz elnök nem fogadta Zuppi küldöttségét. Ez arra utal, hogy nem veszi komolyan a vatikáni békemissziót.

Érezhető, hogy a jelenlegi helyzetben a Vatikán sem lát nagy esélyt a békeközvetítésre, ezért elsődlegesen humanitárius akciókra, például fogolycserére koncentrál, mindenekelőtt az Oroszországba deportált ukrán gyermekek hazatérésére, Kijev erre korábban meg is kérte a Szentszéket. A pápa követe e kérdésről beszélt a gyermekek jogaiért felelős biztossal, Marija Lvova Belovával, akivel szemben, Putyinhoz hasonlóan, elfogatóparancsot adott ki a strasbourgi Nemzetközi Büntetőbíróság, éppen a gyermekek deportálása miatt.