fogyasztói árak;GDP;infláció;recesszió;Orbán Viktor;

Lefelé araszol az infláció, Orbán Viktor meg úgy tesz, mintha köze lenne hozzá

Májusban tovább lassult a termelői árak csökkenése, ami segíti az infláció fékeződését. A pénzromlás üteme júniusban már 20 százalék körülire eshetett.

A KSH a héten publikálja a júniusi fogyasztói árindexet, amely az elemzői várakozások szerint még várhatóan húsz százalék körül, kissé felette lesz a májusi 21,5 százalék után. Akár ennél nagyobb csökkenés is benne lehet a pakliban. A többség szerint azonban most még talán utoljára láthatunk 20 százalék feletti árindexet, amit aztán hosszú időre elfelejthetünk, hacsak a magyar kormány nem követ el olyan gazdaságpolitikai otrombaságokat, amivel az EU legmagasabb inflációját összehozták. A hazai drágulási ütem januárban 25,7 százalékon tetőzött, és a 27 tagország közül mind a mai napig messze a legmagasabb árindexet produkálja a magyar gazdaság, és a csökkenés ellenére ez még így lesz hosszú hónapokig. A kedvező külső környezet – az energiaárak normalizálódása, a lakossági fogyasztás visszaesése és nem utolsósorban a magas kamatok együttesen garantálják, hogy az év végére, de már az sem kizárható, hogy novemberre 10 százalék alá csökken az infláció – ezt állítja ma már a Magyar Nemzeti Bank mellett szinte minden gazdasági és banki elemző is.

Az árak csökkenésének irányába mutat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken publikált ipari termelői árindexe, amely májusban „méretes csökkentést mutatott” – írta Míró József, az Erste Bank vezető elemzője. A teremtői árak esésében nagy szerepet játszott export értékesítési árak 1,1 százalékos éves csökkenése, miközben a belföldi termelői árak még mindig 36,5 százalékkal növekedtek. A hazai fogyasztói áralakulás szempontjából a belföldi termelői árindex a meghatározó, ám ebben is látszik elmozdulás, ugyanis a májusi érték az októberi csúcshoz képest 30 százalékos csökkenést mutat, míg az előző hónaphoz képest még ertőteljesebb visszaesés, hisz áprilisban az ipari árak, még 41,9 százalékkal voltak magasabbak. A belföldi értékesítés árakon belül a 65 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 9,3, a 30 százalékos súlyú energiaiparban viszont még mindig 10 százalékos volt a drágulás. Az élelmiszeripar értékesítési árai még mindig 24,7 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor az előző hónaphoz mérten itt is 0,5 százalékkal csökkentek, ami lassú fordulatra utal a termelői oldalon is. Vagyis a kép még meglehetősen vegyes, de a jelek abba az irányba mutatnak, hogy a magyar gazdaság jelentős dezinfláció előtt áll – szögezte le az Erste elemzője.

A ING Bank elemzői is napokban hozták nyilvánosságra a magyar gazdaságra vonatkozó új prognózisukat, s ebben decemberre már 7,6 százalékos inflációt várnak, majd 2024 végére 4,2 százalékra csökkenhet a 12 hónapos pénzromlás mértéke, vagyis még jövőre sem esik az árindex az MNB inflációs célsávjába, ami 2-4 százalék. Az ING előrejelzése amúgy egybevág az MNB prognózisával, miszerint a magyar infláció 2025 első hónapjaiban csökkenhet csak 4 százalék alá. Míg az infláció viszonylag lassan normalizálódik, az ING elemzői arra számítanak, hogy a második negyedév zárultával végetér a recesszió Magyarországon, ami alapvetően a mezőgazdaság erőteljes növekedésének köszönhető. Tavaly rendkívül gyenge volt az agrárium teljesítménye, ezzel szemben idén az időjárás – főleg a szántóföldi művelési ágak számára –, kedvező volt, így a második negyedévben akkora értéktöbbletet ad a GDP-hez az ágazat, hogy a bruttó hazai termék értéke az első negyedhez képest már növekedhet is. Az elemzők úgy gondolják, hogy az év egészében a mezőgazdaságtól függ, hogy pozitív lesz-e gazdaság növekedése. Az ING ezzel együtt is mindössze 0,2 százalékos éves növekedést várt 2023-ra, az éves 18 százalékos infláció mellett.

Orbán úgy tesz, mintha köze lenne az infláció csökkenéséhez

Vállaltam, hogy az év végére egy számjegyű lesz az infláció, a kormány nem adta fel, egymás után hozzuk azokat a döntéseket, melyek húzzák lefelé az inflációt. Nem olyan gyorsan, mint szeretnénk, de haladunk – mondta szokásos pénteki álintejújában Orbán Viktor. A miniszterelnök azt sugallta, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően csökken az infláció, szerinte jó dolog a kötelező akciózás, de hasonló antiinflációs csodafegyvernként próbálja a kormány és a Gazdasági Versenyhivatal eladni azt a szombaton induló honlapot, amit központi árfigyelő rendszernek neveztek el. A helyzet az, hogy a kormány nagyon sokat tett azért, hogy az egész EU-ban toronymagasan leggyorsabb infláció alakult ki: a ársapkák, a különadók, a világ legmagasabb 27 százalékos áfájának változatlanul hagyása, a kormányzati túlköltekezés mind fokozta a drágulást. Ezzel szemben a kormányzat dezinflációs intézkedései látszatintézkedések, sőt a jövő évre bejelentett további adóemelésekkel (jövedéki adó, kiskereskedelmi különadó, a már júliustól emelt EPR-díjak) meg is akasztja a dezinflációt, sőt 2024 elején újra áremelkedést láthatunk. A most mérséklődésnek indult infláció részint a nemzetközi hatásoknak, a forinterősödésnek, és a  lakossági kereslet visszaesésének a következménye, a kormánypropaganda pedig erre a dezinflációs vonatra ül fel.