Halmai Katalin (Brüsszel);

felfüggesztés;finanszírozás;Debreceni Egyetem;tiltás;elutasítás;Erasmus;exkluzív;

2023-07-03 06:15:00

Az EU Bírósága elutasította a Debreceni Egyetem kérelmét, hatályban marad az Erasmus finanszírozását tiltó határozat

A hat alapítványi formában működő egyetem perében így körülbelül másfél év múlva születhet ítélet, feltéve, hogy a bírák egyáltalán elfogadhatónak ítélik a beadványt.

Vészesen közeleg a szerződések megkötésének határideje a 2023-as Erasmus plusz pályázati felhívás keretében, de híre-hamva sincs az ehhez szükséges megegyezésnek. Július közepéig a Tempus Közalapítványnak és a támogatásra pályázó egyetemeknek alá kellene írniuk az idén nyáron lejáró pályázatokat megújító megállapodásokat, hogy a külföldre készülő diákok és oktatók az őszi tanév kezdetére már tudjanak tervezni, de egyelőre még hatályban van a tavaly decemberi brüsszeli döntés, amely tiltja az oktatási csereprogram finanszírozását a modellt váltott, alapítványi fenntartásba került 21 magyar egyetemmel.

Közben a Debreceni Egyetemnek nem sikerült elérnie, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) azonnali hatállyal elrendelje az uniós határozat felfüggesztését.

Mint arról beszámoltunk, hat alapítványi formában működő egyetem májusban beperelte az Európai Bizottságot (EB), amiért ideiglenesen kizárta a hasonló felsőoktatási intézményeket az EU-s csereprogramokból. A Debreceni Egyetem külön kérte a tiltó brüsszeli rendelkezés azonnali felfüggesztését, amit az EUB elutasított, így a perben körülbelül másfél év múlva születhet ítélet, feltéve, hogy a bírák egyáltalán elfogadhatónak ítélik a beadványt. A felperesek arra hivatkoznak, hogy az egyetemi döntéshozatal független az alapítványi kuratóriumtól.

Az ügyet ismerő forrásaink szerint az Európai Bizottság és a kormány között folyó tárgyalások még mindig nem vezettek eredményre a közalapítványi formában működő felsőoktatási intézmények irányító testületeire jellemző összeférhetetlenség megszüntetéséről. Jó néhány vitás pontban a felek feltételes egyezségre jutottak, de nincs megállapodás például arról, hogy a kuratóriumi tagságra pályázókat milyen feltételek alapján kellene kiválasztani.

Ez derül ki cikkünkből még:

– Milyen szervezetre bízná a friss magyar javaslat a kritériumok kidolgozását és számonkérését?

– Ennek miért nem örülnek Brüsszelben?

– Miben reménykedik az Orbán-kormány és miért fog nagy valószínűséggel csalódni?