Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes még a májusi csíksomlyói búcsún járva beszélt arról, minden magyar állampolgárt megillet az, hogy élni tudjon az állampolgárságához kapcsolódó jogaival és az állampolgároknak járó szolgáltatásokkal. A magyar állampolgároknak joga és lehetősége kell legyen, hogy bárhol tartózkodjon is a világban, intézményes és kulturális kapcsolatot tarthasson a magyar állammal.
A kormány ezért hozza létre az úgynevezett nemzeti digitális teret. Jövő év elejétől – közölte Semjén Zsolt –
„magyarországi” IP-címet biztosítanak minden magyarnak.
A digitális tér állampolgári jogon, ingyenes regisztrációt követően lesz elérhető. A rendszer kiépítése megkezdődött. A magyar jogalkotó számára – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes – a digitális közszolgáltatásokat igénybe vevők
„digitális magyar állampolgárok”,
akik, noha földrajzilag nem tartózkodnak belföldön, mégis úgy tekintendők, mint akik belföldön vannak.
Az, hogy a magyar állampolgároknak közvetlen hozzáféréshez jutnak az állam szolgáltatásaihoz, az anyanyelven rendelkezésre álló releváns információkhoz és digitális tartalmakhoz, megélhetővé teszi a magyar identitást – magyarázta Semjén Zsolt. Elmondása szerint a már ma is nyújtott állami digitális szolgáltatások mellett – például az Ügyfélkapu, a magyarország.hu, a közszolgálati média –
„potenciálisan a magyar digitális szolgáltatások teljes köre”
elérhető lesz az új platformon.
Kérdéseket küldtünk a Kormányzati Tájékoztatási Központnak. Szerettük volna kideríteni, hogy pontosan milyen szolgáltatásokról van szó, ki és mennyiért végzi a rendszer kiépítését, ki fogja működtetni és felügyelni a platformot. Végül: a kormánynak szándékában áll-e a nemzeti digitális tér létrehozásával megteremteni az elektronikus szavazás feltételeit?
Nem kaptunk választ. A közelmúltban azonban, egy más témában tartott rendezvény után módunk volt személyesen megkérdezni Semjén Zsoltot. A nemzeti digitális tér által elérhető szolgáltatások köréről a miniszterelnök-helyettes nem adott a korábbinál részletesebb információt. Bár a rendszer kiépítése elvileg már megkezdődött, konkrétumot erről sem sikerült megtudnunk.
„Nyilvánvalóan valamilyen cég fogja csinálni, de túl nagy rendszerépítés nem kell hozzá. Kell hozzá egy bizonyos jogszabályi környezet, és technológiailag ez megoldható”
– állapította meg Semjén Zsolt.
A költségekről csak annyit mondott, hogy „nem egy jelentős összeg”. Határozottan elutasította azt a lehetőséget, hogy az új platform létrehozása az elektronikus szavazás előkészítéseként is értékelhető lenne. Kijelentette, hogy ellenzi az elektronikus szavazást: szerinte az „nem vezet jóra, semmi ok a bevezetésére”, a nemzeti digitális tér „ezzel semminemű összefüggésben nincs”. A lényeg az – összegezte Semjén Zsolt –, hogy „egy lépést tudunk menni előre”,
a nemzeti digitális tér révén a világ bármely pontján lévő magyar hozzáfér majd magyar nyelven a „magyar élethez”.
A digitális ügyek lapunk által megkeresett, név nélkül nyilatkozó szakértője arra reflektált, hogy Semjén szerint az állampolgároknak járó szolgáltatások teljes köre hozzáférhetővé válik. Közben – hangsúlyozta – a Fidesz vezette kormányzat éppen az egyik ilyen alapvető szolgáltatástól, a szavazati jog online gyakorlásától zárkózik el. Pedig – tette hozzá a szakértő –, ha adóbevallást be lehet nyújtani online formában, akkor nem érthető, hogy szavazni miért nem lehet
Nagyot álmodnak, miközben egymást érik a nagy rendszerhibák
A nemzeti digitális térről próbáltunk részleteket megtudni a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nél, (NISZ), ám nem jártunk sikerrel: az állami szervezetnél a Semjén-féle tervekről nem tudtak, vagy nem akartak részleteket közölni. Tájékoztatást adtak viszont arról: már folyamatban van – az eIDAS európai szabályozás alapján – egy olyan fejlesztés, amely határon átnyúló ügyintézést tesz majd lehetővé magyaroknak és külföldieknek. Ennek lényege, hogy a magánszemélyek nemzeti azonosítási eszközeiket használhatják majd más uniós országban online elérhető közszolgáltatásoknál, például oktatási ügyeknél, cégbírósági ügyintézésnél. A projektet az EU finanszírozta, Magyarország ehhez 3,71 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott.
A program része volt a magyar online közszolgáltatásban bevezetett egységes Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) továbbfejlesztése. Annál is inkább mivel a KAÜ ennek a határon átnyúló szolgáltatásnak a lelke. Magyarországon a közigazgatási szervek elektronikus ügyintézés esetén kötelesek a KAÜ igénybevételével történő azonosítást elfogadni. Így cégek, magánszemélyek csak a KAÜ-s azonosítás után juthatnak be például az adóhivatal felületeire.
Mindez jól hangzik, csakhogy a KAÜ nem működik hibátlanul.
Emlékezetes, nemrégiben az adóhatóság kétszer is kénytelen volt kitolni az SZJA-bevallások határidejét, mivel sorozatosan lefagyott a KAÜ rendszere. 2018 óta fél tucat alkalommal fagyott le az azonosítási szolgáltatás, emiatt például többször kellett bíróságoknak ügymoratóriumot hirdetni.
A NISZ-t korábban többször kérdeztük a KAÜ hibáiról de válaszokat nem kaptunk. A szervezet nemrégiben – más témában tartott – sajtótájékoztatóján pedig nem engedték, hogy a KAÜ-ről kérdezzünk.
Nem a KAÜ az egyetlen olyan nagy állami informatikai projekt, amely gyakran kudarcot vall. Mint arról nemrégiben részletesen írtunk, a kormányablakokat sem kerülik el a rendszerhibák, volt, hogy a digitális igazolványképek elkészítése bizonyult túl nagy kihívásnak. A járművek műszaki vizsgáztatási rendszerében idén is volt már országos leállás. És az elmúlt években hiába költöttek több tíz milliárd forintot oktatási informatikai rendszerekre, a Neptun és KRÉTA esetében még évekkel a bevezetés után is voltak problémák a stabilitás meg a biztonság terén. Gyakoriak a hibák a határellenőrzésnél használt informatikai rendszereknél is. Legutóbb épp tegnap adott ki közleményt a rendőrség „Országos informatikai probléma a határátkelőhelyeken” címmel. Mint írták, informatikai rendszerprobléma merült fel több közúti határátkelőhelyen és a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
