– Nem tapasztalunk rendkívüli mozgást az előző évekhez képest – közölte megkeresésünkre az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK), miután arról érdeklődtünk, milyen hatással lehet a szeptemberi tanévkezdésre, hogy az utóbbi hetekben több iskolában is felmondott a tantestület jelentős része, továbbá számos más intézményben is egyszerre több pedagógust keresnek. Sokaknál a hamarosan bevezetésre kerülő, a pedagógusok közalkalmazotti státuszát megszüntető új jogállási törvény jelentette az utolsó cseppet.
A budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból 17 tanár távozott az idei tanévben, közülük hatan nem önszántukból, őket polgári engedetlenség miatt rúgták ki korábban. A budakalászi Szentistvántelepi Általános Iskolában tucatnyi tanár mondott fel az utóbbi időben, illetve az ország egyik legjobb középiskolájában, a budapesti Eötvös József Gimnáziumban is többen bejelentették, hogy távoznak. A KK szerint azonban nincs gond, mint írták, amennyiben “egy intézményben pedagógus felvétele válik szükségessé, úgy a kapcsolódó álláshirdetés megjelentetéséről haladéktalanul gondoskodnak a tankerületi központok.”
„Te tetted ezt, király!” - a Karinthy Frigyes Gimnázium 17 távozó tanára is közös tablón búcsúzikBallagási tablót készíttettek maguknak a pályaelhagyó tanárok BudakalászonA közszféra állásportálján cikkünk írásakor
1154 álláshirdetést lehetett találni a “pedagógus” szóra, 1878 hirdetést a “tanár” szóra, 874 hirdetést a “tanító” szóra, 711 hirdetést az “óvodapedagógus” szóra rákeresve, a hirdetések száma a tanévzáró óta napról napra emelkedik.
Vannak intézmények, ahol nem csak egy-két tanerőre lenne szükség: például a törökszentmiklósi Hunyadi Mátyás Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola nemrég a Facebookon is közzétett egy hirdetést, amelyben 11 különböző szakos tanárt, tanítót keresnek. A dabasi Gyóni Géza Általános Iskolában 8 üres tanári álláshelyet szeretnének feltölteni, a budaörsi Herman Ottó Általános Iskolában 7-et, a turai Hevesy György Általános Iskolában 6-ot. A KK szerint azonban ebben sincs semmi rendkívüli, véleményük szerint a meghirdetett álláshelyek száma most azért magasabb, mert “a pedagógusok általában a tanév végén és a nyári szünet alatt váltanak munkahelyet”.
Ám azt a tényt, miszerint az érintettek közül sokan úgy váltanak munkahelyet, hogy nem az oktatásban helyezkednek el újból, a KK mintha nem venné figyelembe, erre vonatkozó kérdésünkre legalábbis nem reagáltak érdemben. Miközben további pedagógusok pályaelhagyására lehet számítani:
egy online felmérésben mintegy 5 ezren jelezték, megszüntetik jogviszonyukat, ha a kormány bevezeti a státusztörvényt.
A tervezetről ma szavaz a parlament, a főbb rendelkezéseket szintén júliustól léptetnék hatályba.
A legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely miniszter sajnálatosnak nevezte a tanárok felmondását, ugyanakkor kijelentette, hogy tömeges pályaelhagyásra nem számít. Beszélt arról is, hogy a diákok száma 13 százalékkal, a tanároké pedig csak 3 százalékkal csökkent, vagyis összességében “elegendően” vannak. A miniszter minden jel szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból idézett.
A KSH június elején kiadott, Magyarország 2022 című elemzésében valóban az szerepel, hogy az iskolarendszerű oktatásban a 2022/2023-as tanévben 13 százalékkal kevesebben tanultak, mint 2010/2011-ben. A pedagógusok száma ugyancsak a 2010/2011-es adatokhoz viszonyítva valóban nem csökkent ilyen nagy arányban, a KSH 2011-ben 150,7 ezer főállású pedagógust tartott nyilván, a most zárult tanévben pedig 147,2 ezret. Ám ehhez hozzá kell tenni, hogy a főállású pedagógusok száma 2006 és 2012 között jelentősen lecsökkent (165 ezerről 149,7 ezerre), ezt követően, 2016-ig enyhén emelkedett (154,4 ezerre), majd újból csökkenésnek indult. A miniszter tehát annak örül, hogy a pedagógusok számát illetően jelenleg csak kicsit állunk rosszabbul, mint 2011-ben. A KSH elemzése emellett arra is rámutatott, hogy
a pedagógusok csaknem fele 50 éves vagy annál is idősebb. Az általános iskolákban a 29 évesnél fiatalabb pedagógusok száma körülbelül 4 ezer, a középfokú iskolákban mintegy 2 ezer fő volt a 2021/2022-es tanévben.
A pedagógushiánynál nagyok a regionális különbségek is. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság-Tudományi Intézetének tavaly publikált, A közoktatás indikátorrendszere 2021 című kiadványában található adatok szerint míg Zala vagy Békés megyében nem haladta meg a 2 százalékot a betöltetlen, általános iskolai pedagógus álláshelyek aránya 2020-ban, addig Hajdú-Bihar és Nógrád megyében több volt, mint 10 százalék. A gimnáziumok esetében Zala és Békés megyében volt a legalacsonyabb a betöltetlen tanári álláshelyek aránya (kevesebb mint 2 százalék), a legmagasabb pedig Nógrád megyében (mintegy 5 százalék). A településtípusok szerint is vannak eltérések, bár a hiány szinte mindenhol növekedett:
például a községekben 2010 és 2020 között 12 százalékról mintegy 50 százalékra nőtt azoknak az általános iskoláknak az aránya, ahol volt betöltetlen pedagógus álláshely, a megyei jogú városokban 40 százalékra nőtt az arány, Budapesten pedig 17 százalékról 64 százalékra ugrott.
A hallgatókért már a küszöböt is felszedték
Hiába emelkedett idén a pedagógusképzésre jelentkezők száma, nincs ok a valódi örömre: jó részük eleve olyan tanító vagy tanár, aki már ezen a pályán dolgozik, de magasabb kategóriába szeretne lépni, illetve bővíti a szakképzettségét, vagyis nem számít leendő új munkaerőnek. Másrészt sokan azért ülhetnek be majd az egyetemi padsorokba, mert a kormány idén lehetővé tette, hogy a felsőoktatási intézmények jelentősen lazíthassanak a korábbi felvételi eljárásukon, megkönnyítve így a bejutást.
– Félig-meddig tréfásan úgy szoktam fogalmazni, hogy már a küszöböt is felszedte néhány intézmény, nehogy megnehezítsék a diákok bejutását
– fogalmazott Hauser Zoltán, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem jogelődjének hajdani rektora, az MTA pedagógusképzési albizottságának társelnöke. Szavai szerint a hagyományosan erős és nagy presztízsű egyetemeknek nincs szükségük a lazításra, ott továbbra is elvárják akár az emelt szintű érettségit, vagy éppen a nyelvvizsgát, de azok, akik két kézzel kapkodnak a jelentkezők után, s a túlélésükért küzdenek, éltek a kormány által kínált lehetőséggel, és lazítottak a korábbi felvételi eljárási renden. A tanárképzésben eltöltött évtizedek alatt ő maga úgy tapasztalta, egyre romlott a jelentkezők tudásszintje, és ez még lejjebb zuhanhat a mostani könnyítések miatt.
Hauser Zoltán szerint ahhoz, hogy tisztán lássuk, mi a helyzet a pedagógus-utánpótlásban, elsősorban azt kell megnézni, milyen típusú képzésekre jelentkeztek első helyen a hallgatók. Az idei adatokból az derül ki, hogy az osztatatlan tanári képzésre országosan 1595-en adtak be így jelentkezést,
ami a hat évvel ezelőtti 3040-hez képest drasztikus csökkenés, de ha csak 2020-ig tekintünk vissza, a tendencia akkor is folyamatosan lefelé ereszkedő
– mondta. Ehhez képest a tanári mesterszakokon, amelyek döntően rövid idejű, néhány féléves képzések, ebben az évben érkeztünk vissza a 2007-es szintre: akkor 2476-an, most 2753-an nyújtották be első helyen ezekre a jelentkezésüket, ami főleg a tavalyi és tavalyelőtti nagyjából 1950-1980 fős létszámhoz képest tűnik örvendetesnek. A szakember hangsúlyozta: ezek a hallgatók már tanítóként, illetve tanárként dolgoznak, és jellemzően a magasabb fizetési kategória miatt szánták el magukat a továbbtanulásra,
vagyis nem jelentenek újonnan belépő munkaerőt az iskolákban.
Ugrásszerűen megnőtt a jelentkezés az óvodapedagógus helyekre: amíg tavaly 1440-en, addig az idén több mint kétszer annyian, 3270-en jelentkeztek első helyen ilyen kurzusra. Azonban itt sem arról van szó, hogy ennyi 18-20 éves fiatal döntött úgy, erre a pályára lép, sokkal inkább arról, hogy a területen más munkakörben dolgozók a magasabb bér és a biztosabb munkahely ígéretében bízva immár diplomás óvodapedagógusi képzettséget akarnak szerezni.
Új óvodai nevelő képzéssel próbálja enyhíteni a Orbán-kormány az óvónőhiánytNem a tanári szakok húzták fel a statisztikát
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemre, amely meghatározó szerepet tölt be a hazai pedagógusképzésben, idén tanári szakra, nappali és levelező tagozatra együttesen 1256 jelentkezés érkezett, s ebből 518-an jelölték első helyen az intézményt. A 17 közismereti tanárszakot mintegy 80-féle párosításban hirdették meg, s köztük nincs olyan, amelyikre első helyen senki sem jelentkezett volna – tudtuk meg az egyetem sajtóosztályán.
Adataik szerint a pedagógusképzésben 2022-höz képest 67 százalékkal nőtt az első helyes jelentkezők száma, ám az emelkedés itt is leginkább a csecsemő és kisgyermeknevelő (200 százalék) és az óvódapedagógus (217 százalék) képzésre jellemző, s legkevésbé az osztatlan tanári szakok iránt mozdult meg az érdeklődés tavalyhoz képest. Az intézmény adatai szerint a felvettek közül minden ötödik hallgató még a tanulmányi időszak alatt lemorzsolódik. Az egri egyetem legnépszerűbb képzése idén az általános felvételi eljárásban a gyógypedagógia alapszak volt, amelyre ezer jelentkezés érkezett. D.J.
