136 igen

Ahogy az várható volt, a parlament Fidesz-KDNP-s többsége kedden forgatókönyvszerűen szavazta meg a státusztörvénynek vagy bosszútörvénynek is nevezett az új pedagógustörvényt, a 136 “bátor” kormánypárti képviselő - nyilvánvalóan fővesztés terhe mellett - egytől egyig megjelent az ülésteremben, hogy megnyomja az igen gombot, akár tisztában volt a törvénytervezet tartalmával, akár nem. Tudatos, felelősségteljes gombnyomkodásra ugyanis semmi szükség, ha a Főnök azt mondja, igennel kell szavazni, akkor igennel kell szavazni, és kész, ennél nagyobb teljesítményt nem várnak el a keresztény-konzervatív honatyáktól, egy részük valószínűleg nem is lenne képes arra, hogy egy több mint 160 oldalas jogszabálytervezetet mélyrehatóan elemezzen.

A státusztörvény megszavazása és bevezetése ellen hónapok óta tiltakoztak a pedagógus érdekképviseletek, oktatási civil és szakmai szervezetek, diákok, szülők, mégpedig azért, mert a tervezet egyetlen elemében sem tartalmaz valós megoldást a közoktatási rendszer olyan kihívásaira, mint az egyre nagyobb tanárhiány, az oktatásban dolgozók túlterheltsége, a tanszabadság beszűkülése, az oktatás minőségének romlása. Ehelyett tovább csorbítja a tanárok, tantestületek és az érdekképviseletek jogait, kibővíti a túlórák elrendelésének lehetőségét, lehetővé teszi a pályán maradó tanárok átvezénylését, mintha katonák lennének. Ha nem engedelmeskednek, meg is büntethetik őket.

A tiltakozások, bár az idő múlásával veszítettek erejükből, tüskét jelentettek a kormányzat körme alatt, így a megfelelő időzítésre is oda kellett figyelni: a tervezet általános parlamenti vitáját az évzárók, ballagások napjára tették, a részletes bizottsági vitán az iskolai évzáró értekezletek napjaiban estek túl, a végszavazást pedig kitolták a nyári szünetre, amikor sokan szabadságon vannak, nyaralnak, táboroznak. Így az esetleges tüntetéseken sem kellett hatalmas tömegekre számítani.

A törvény már csak Novák Katalin államfő aláírására vár. A feladat ezúttal sem fog fejtörést okozni neki.