Nemcsak a tanárhiány, hanem a pedagógusok új jogállásáról szóló törvény – ismertebb nevén a státusztörvény – előírásainak betartása is fejtörést okozhat az iskolaigazgatóknak és a tantestületeknek a nyári szünet alatt; tanárok órabeosztását és a tantárgyfelosztást is újra kell tervezni azokban az intézményekben, ahol ezeket még tanévzárás előtt elkészítették.
Az új törvény ugyanis – amelyet kedden szavazott meg a parlament kormánypárti többsége – heti 24 órában egységesíti a pedagógusok tanítással lekötött munkaidejét az eddigi 22-26 órás felosztás helyett, így lesznek,
akiknek növelni kell óraszámaikat, másoknak csökkenteni, vagy többletmunkaként ki kell fizetni a 24 óra feletti munkaidőt.
Minderről Ravasz Ágnes általános iskolai tanár, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) tagja beszélt lapunknak Budapesten a Kossuth téren. Az Egységes Diákfront aktivistáival együtt ugyanis itt, az Országház előtt várták a parlamenti szavazás eredményét.
– Nem lepett meg, hogy elfogadták a tervezetet, a kormánypárti képviselőktől nem is számítottunk másra.
A törvényt még Novák Katalin államfőnek is alá kell írnia, mi kérni fogjuk, hogy ezt ne tegye meg, bár nem hiszem, hogy hallgatni fog ránk
– fogalmazott.
A pedagógus szerint sok helyen várhatóan nem lesz egyszerű a tanévkezdés azért sem, mert számos kollégája már elhagyta a pályát a státusztörvény miatt, többen pedig ezt követően tervezik. Abban az iskolában, ahol Ravasz Ágnes tanít, ugyancsak megnövekedett a pályaelhagyók aránya. Az aHang platform oldalán indult online felmérésben pedig mintegy ötezer pedagógus jelezte eddig, ha bevezetik a törvényt, beadják felmondásukat.
Már most több ezer pedagógust keresnek az iskolák, de Klebelsberg Központ szerint ebben nincs semmi rendkívüliAz érdekvédő azt is elmondta, ha bevezetik a törvényt,
a PDSZ minden bizonnyal az Alkotmánybíróságon fogja megtámadni annak egyes pontjait, amelyek a szakszervezet szerint alkotmányellenesek.
Ravasz Ágnes példaként említette, hogy nemcsak a tanárok jogait, de a diákok tanuláshoz való jogát sérti a pedagógusok akár önkényes áthelyezéséről szóló paragrafus is, hiszen egy ilyen döntéssel a tanár-diák kapcsolatok is tönkremehetnek.
A Kossuth téren az Egységes Diákfront egész nap aktivista-toborzót tartott kedden, elsősorban az oktatás problémáit érintő 7IGEN-es népszavazásukhoz szükséges aláírások gyűjtéséhez toboroznak résztvevőket. Bár kérdéseiket nem hitelesítették (a Nemzeti Választási Bizottság szerint “nem elég egyértelmű” például az a kérdés, hogy a választópolgárok egyetértenek-e azzal, hogy a köznevelésért, szakképzésért, felnőttképzésért és felsőoktatásért önálló oktatási minisztérium feleljen), a diákok a Kúriához fordulnak majd a bizottság döntése miatt. Oktatási kérdésekben népszavazást kezdeményezett még márciusban a Pedagógusok Szakszervezete is, az NVB az ő kérdéseiket is elutasította, de a Kúria végül két kérdést jóváhagyott.
Az Egységes Diákfront egyik aktivistája, Perlaki-Boros Noel lapunknak azt mondta, egész nyáron folytatják a toborzást,
újabb tiltakozó akciókra, tüntetésekre pedig ősszel kerülhet sor.
Mit hoz a státusztörvény?
Egyebek mellett 2024. januárjától megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, helyére a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony lép
a tanítással lekötött heti munkaidő egységesen 24 óra lesz
elrendelhetik az intézményben tartózkodást a kötetlen munkaidő idejére is
a felmondási idő két hónapról három hónapra nő
a bérek mértéke a teljesítménytől válik függővé
a pedagógusok 180 napra áthelyezhetők lesznek másik intézménybe
jönnek a “vendégtanárok”, az óraadók létszáma tantestületen belül meghaladhatja az 50 százalékot
fegyelmi eljárást indíthatnak tanárok ellen, hat hónapig 20 százalékkal csökkenthetik a bérüket
az iskolai pedagógiai programról nem dönthetnek önállóan a tantestületek
a szakszervezeteket nem tekintik tárgyalópartnernek, ha a tagságuk nem éri el a foglalkoztatotti kör 10 százalékát