Napról-napra csökken a 17 éves algériai származású futár, Nahel M. halála nyomán kirobbant „külvárosok lázadásának” intenzitása Franciaországban. A zavargások mellett a kedélyeket már a tragikus haláleset kapcsán indított adománygyűjtések körül kibontakozott politikai vita is borzolja.
A rendőri igazoltatás közben agyonlőtt Nahel családja bűnvádi feljelentést tett Jean Messiha ellen, aki alapítványt hozott létre a fiút lelövő, szándékos emberöléssel vádolt, őrizetbe vett rendőr támogatására. A család ügyvédje szerint ugyanis a szélsőjobboldali politikus Messiha csalárd manővereket és törvénytelenül megszerzett, torzított rendőrségi adatokat használt fel arra, hogy gyanúba keverje az áldozatot és arra ösztönözze az embereket, hogy adományozzanak a rendőrnek. Rendőrségi aktákból származó bizalmas információkat közölt és visszaeső bűnözőként tüntette fel hamisan a fiút. Nahel ugyanis nem volt visszaeső bűnöző, a rendőri igazoltatás elől menekült csupán el többször is. A család közleménye szerint Jean Messiha és mindazok, akik rendőrségi aktákból származó információkat adtak át neki, valamint azok, akik hozzájárultak az alap létrehozásához, szervezett csoportos csalást követtek el a megtévesztett adományozók kárára.
A „csalárd” manőverezés mindenesetre nagyon sikeres volt, 1 636 240 euró gyűlt össze a GoFundMe platformon a rendőr számára, míg a 17 éves Nahelt egyedül nevelő édesanyjának támogatására indított gyűjtésen kedd estig 400 000 euró gyűlt össze. A rendőr számára egy másik gyűjtés is folyamatban van, azt egy rendőr kezdeményezte és azon is szerdáig 75000 euró gyűlt össze. Utóbbit nem érte támadás, Messiha azonban kedden éjszaka bezárta az alapot, miután össztűz zúdult kezdeményezésére.
Az alap létrehozása és sikere felháborodást váltott ki a baloldali politikusok körében, olvasható a Radio France International honlapján, baloldali és radikális baloldali politikusok sora bírálta Messiha „szégyenalapját”, de megszólalt az ügyben Elisabeth Borne miniszterelnök is.
A szocialista Arthur Delaporte és Mathilde Panot, a radikális baloldal európai parlamenti képviselők kedden az ügyészséghez fordultak a "szégyenalap" megszüntetését kérve. Clémence Guetté, a LFI parlamenti képviselője Twitteren ítélte el a szerinte "abszolút illetlenséget és borzalmat" jelentő gyűjtést. Az alap megszüntetését követelő Manon Aubry európai parlamenti képviselő szerint a „szélsőjobboldali polemizáló” kezdeményezésének az az üzenete, hogy Franciaországban „megéri megölni egy fiatal arabot".
Elisabeth Borne kormányfő a parlamenti képviselőcsoportokkal tartott egyeztetésén ma azt mondta: "Az a tény, hogy valóban a szélsőjobboldalhoz közel álló személy volt az, aki ezt az adománygyűjtő kampányt elindította, kétségtelenül nem járul hozzá a megbékéléshez". Hozzátette azonban, hogy a bíróságok feladata lesz "szükség esetén" dönteni ennek az alapnak a jogszerűségéről, "nem a kormány dönthet arról, hogy létezhet-e vagy sem".
Az alapot egyelőre lezárta Messiha, aki szerdán közölte: bíróságon támadja meg a fiú családjának keresetét, mert annak „nincs jogalapja”. Szerinte az ellen szóló kereset nem más, mint egy "szégyenletes, rágalmazó és becsületsértő politikai közlemény” és felszólította a százezer adományozót, „akiket Nahel családja szervezett csalóként vádol”, hogy tegyenek rágalmazási feljelentést.
Jean Messiha a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés politikusa volt, aki a még szélsőjobboldalibb Éric Zemmour szóvivője lett az elnökválasztási kampányban, majd csatlakozott Zemmour Reconquête elnevezésű pártjához.
Belügyminiszteri intelem
A francia belügyminisztérium közleménye szerint a zavargások június 27-i kezdete óta 3641 embert vettek őrizetbe, köztük 1124 kiskorút, akik közül 990-et állítottak bíróság elé, 380-at pedig bebörtönöztek. Gerald Darmanin belügyminiszter kedden parlamentben azt mondta, a letartóztatottak kevesebb, mint 10 százaléka nem francia állampolgár, közülük 40-et kell kitoloncolni. A miniszter óvva intette a parlamentet a külföldiek megbélyegzésétől az erőszakhullám nyomán, rámutatva, hogy az elmúlt napokban letartóztatottak kevesebb, mint 10 százaléka nem francia állampolgár, és közülük csak 40-et kell kitoloncolni. "Nem akarunk gyűlöletet a rendőrség vagy a külföldiek ellen. A köztársaság iránti szeretetet akarunk" - mondta Darmanin.
