Komoly nehézségeket okozott a német alkotmánybíróság Olaf Scholz német kormánykoalíciójának. A karlsruhei taláros testület ugyanis egyelőre megállította a köznapi nyelvben csak fűtési törvénynek nevezett jogszabály elfogadását, amit a kabinet még a parlamenti nyári szünet előtt ki akart hirdetni. A törvényhozás péntekre tervezte az erről szóló szavazást, de az alkotmánybíróság nem egészen 48 órával a voksolás előtt, gyorsított eljárással elfogadott döntéssel adott igazat egy ellenzéki, kereszténydemokrata képviselő beadványának.
Most két lehetőség van a továbbiakra: a Bundestag rendkívüli ülést tarthat a jövő héten kezdődő nyári szünetben, vagy pedig a döntést szeptemberben kezdődő ülésszakra halasztják. A bírák döntése komoly csapás a kabinet számára. A fűtési törvényről eddig is rengeteg vita folyt a koalícióban, különösen a liberális FDP és a Zöldek között. A környezetvédők nagy árat is fizettek a jogszabályért, mert népszerűségük elsősorban a tervezet miatt esett vissza 13-15 százalék körüli szintre. A németek ugyanis attól tartanak, hogy a megújuló energiaforrásokra való – ahogy sokan gondolják – erőltetett átállás miatt kell többet fizetniük a fűtésért.
A döntés Olaf Scholz kancellár számára azért is nagyon rossz hír, mert így a közvélemény ismét a koalícióban zajló torzsalkodásokról olvashat. Ennek nagyon veszélyes következményei lehetnek, hiszen még inkább megerősödhet a jelenlegi helyzetből amúgy is sokat profitáló szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD), amelyre már minden ötödik német voksolna, Türingiában pedig népszerűsége eléri a 34 százalékot, ezzel a tartományban messze a legnépszerűbb politikai erő.
Az alkotmánybíróság bejelentése után az FDP politikusai első reakciójukban rögtön a Zöldeket hibáztatták. A környezetvédők frakcióvezetője, Katharina Dröge ugyanakkor azt közölte, tiszteletben tartják az ítéletet, és "gyorsan döntenek a koalíciós egyeztetések új időpontjáról".
A karlsruhei testülethez a CDU parlamenti képviselője, Thomas Heilmann fordult panasszal, s azt kérte, állítsák le a törvényjavaslat szavazási procedúráját. Arra hivatkozott, hogy annak szövegét nem terjesztették legalább 14 nappal a vita előtt írásban a képviselők elé. Heilmann szerint ezzel a kormánykoalíció súlyosan sértette a parlamenti képviselők jogait. A bíróság helyt adott a panasznak és az Alaptörvény 38. cikkére hivatkozott, amely szerint, a parlamenti döntéshozatalban „egyenlő részvételre” van szükség, s a képviselőknek „tanácskozási joguk van”. Az alkotmánybíróságban öten voksoltak a beadvány mellett, ketten ellene.
A fűtési törvény hivatalos neve épületenergetikai törvény. A jogszabályt 2024. január 1-jétől kívánják alkalmazni, és kezdetben az új épületeket érinti, az ezt követő években aztán kiterjesztik majd a meglévőkre is. Aki a jövőben új fűtési rendszert akar beépíteni ingatlanjába, annak gondoskodnia kell arról, hogy az legalább 65 százalékban zöld energiával működjön.
A meglévő fűtési rendszereket nem kell azonnal lebontani vagy kicserélni. Ha a rendszer meghibásodik és nem felel meg a 65 százalékos öko-energiaszintnek, akkor sem kell azonnal kicserélni, hanem megjavíthatják, és tovább használhatják.
A már hatályos éghajlatvédelmi törvény szerint 2045. január 1-jétől minden fűtési rendszert megújuló energiával vagy klímasemlegesen kell üzemeltetni. Az egyes esetekre vonatkozó határidők az önkormányzatoktól függnek: fűtési tervet kell kidolgozniuk. A helyi lakosok számára felvázolják, milyen lehetőségeik vannak a zöldenergiára való átállásra, vagyis a távfűtés megoldható-e hidrogénnel vagy akár biogázzal. A tervben azt is fel kell tüntetniük, hogy erre mikortól van lehetőség. A határidőket tehát az önkormányzatok határozzák meg, ezért régiónként eltérőek. Általánosságban azonban a 100 000 főnél nagyobb városokban 2026-ra, a kisebb városokban pedig 2028-ra kell elkészülnie a fűtési tervnek. A 10 000 lakosnál kisebb települések esetében a hőtervezésre vonatkozóan kevésbé szigorú rendelkezések vonatkoznak. Az önkormányzatoknak és a helyi hatóságoknak be kell tartaniuk a határidőket - halasztás nem megengedett.
A működő gázfűtési rendszereket 2045-ig nem kell lecserélni. Ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy hidrogénnel vagy biogázzal működhessenek. 2029-től ugyanis a megmaradó gázfűtési rendszereket 15 százalékban biogázból álló gázkeverékkel kell üzemeltetni - amennyiben nem lehetséges a hidrogénellátás. A biogáz aránya 2035-től 30 százalékra emelkedik. 2040-ben a meglévő fűtési rendszereket 60 százalékban "zöld gázból" álló gázkeverékkel kell üzemeltetni.
Kevesebben részesülnek az alaptámogatásban
A német kormány egy másik vitatott törvény elfogadására is készül. Nyár végére születhet döntés arról a jogszabályról, amely szerint 2015-tól csökkentenék a gyermekek után járó alaptámogatásban részesülők körét. Azok a háztartások, vagy gyermeküket nevelő szülők, nem kapnának juttatást, akik az átlagnál nagyobb jövedelemmel rendelkeznek. A zöldek ezt évi 300 ezer euróban (114 millió forint), a liberálisok 150 ezerben (57 millió) határoznák meg. Németországban egy felmérés szerint minden ötödik gyermeket fenyeget szegénység, de teljesen mást jelent ez a fogalom a németeknél, mint nálunk. Azok, akiknek jövedelme nem éri el az összes háztartás mediánjövedelmének 60 százalékát, veszélyeztetettnek minősülnek. Ám Németországban sokkal magasabb az átlagjövedelem, mint nálunk.
