Hamarosan az is meghatározó tényező lehet egy pedagógus bérének megállapításánál, hogy milyen tantárgyat tanít, illetve hogy munkaerőpiaci szempontból mennyire nehéz vagy könnyű betölteni az adott tanári álláshelyet – állítják a tanári szakszervezetek a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény – ismertebb nevén státusztörvény – alapján, amit kedden szavazott meg a parlament.
Az államfő sem „tétlenkedett”: Novák Katalin már csütörtökön szentesítette is a jogszabályt az aláírásával és ki is hirdették a Magyar Közlönyben. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet lapunknak elmondta, levelet akartak küldeni a köztársasági elnöknek, amiben részletesen kifejtették, milyen problémás részek miatt kellene visszaküldenie az Országgyűlésnek a törvényt, de Novák Katalin azt még azelőtt aláírta, mielőtt a levelet elküldhették volna neki.
Novák Katalin villámgyorsan aláírta a státusztörvénytA több mint 160 oldalas törvényhez a múlt héten egy 75 oldalas módosító csomagot is benyújtott az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága, a keddi szavazás előtt az érdekképviseleteknek arra sem maradt idejük, hogy ezt részletesen elemezhessék. Pedig az elfogadott módosítások között több olyan található, amelyek nagyban befolyásolhatják a pedagógusok várható fizetését is. A havi illetményt a munkáltatók, így állami iskolák esetében a tankerületi központok határozhatják meg különböző szempontok alapján, amelyek két újabb ponttal egészültek ki a törvény végső változatában: az egyik a pedagógus által tanított tantárgyak száma, a másik “a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége”.
Elképzelhető, hogy egy fizika-kémia szakos tanár magasabb fizetést kaphat, mint egy ének vagy testnevelés szakos
Az érdekképviseletek úgy vélik, utóbbi több mindent jelenthet. Nagy Erzsébet szerint például azt, hogy a bérek meghatározásánál figyelembe veszik majd, ki milyen tantárgyat tanít. A legnagyobb hiány a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokból van, így elképzelhető, hogy egy fizika-kémia szakos tanár magasabb fizetést kaphat, mint egy ének vagy testnevelés szakos, mert az ő helyére nehezebb találni szakképzett munkaerőt. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke úgy gondolja, ennél a szempontnál az is meghatározó lehet, hogy a pedagógusok hol, milyen térségben dolgoznak. Például egy gazdaságilag elmaradottabb régióban, ahol a versenyszféra bérei is alacsonyabbak, kevesebb pénzt kaphatnak a pedagógusok, mint például egy jobb helyzetben lévő térségben vagy éppen a fővárosban munkát vállaló kollégáik.
Gulyás Gergely szeretné, hogy 2027 elején már havi bruttó egymillió forint legyen a tanári átlagfizetésA kormány a pedagógusok teljesítményétől is függővé tenné a fizetések mértékét, a törvénnyel ehhez egy új, sávos bérrendszert vezetnek be, valamint kidolgozás alatt áll egy új teljesítményértékelő rendszer is. Például egy Pedagógus I. kategóriába tartozó tanár bére a törvény szerint bruttó 410 ezer forinttól bruttó 1 millió 65 ezer forintig terjedhet a teljesítménytől és a munkáltató által figyelembe vehető szempontoktól függően. A felső határ valóban imponálónak tűnhet, ám a szakszervezetek szerint elég kicsi az esélye, hogy valaki ennyit fog keresni. A törvényben ugyanis azt is meghatározták, a bérek megállapításánál szintén figyelembe kell venni, a munkáltatónál mennyi a „felelős gazdálkodás eredményeképp” rendelkezése álló forrásösszeg. Vagyis, ha egy tankerületnek nincs elég pénze a minimumnál jóval magasabb tanárbérekre, akkor nem is fognak annyit megállapítani.
Csak ősztől indul a teljesítményértékelés tesztje
A törvény arra is lehetőséget ad, hogy az illetménysáv alsó és felső határát kormányrendeletben határozzák meg. Nagy Erzsébet szerint ez arra szolgál, hogy ha változtatni akarnak a bérsávokon, ne kelljen mindig törvényt módosítani. Ugyanitt az is szerepel a törvényben, hogy a munkáltató a pedagógus havi illetményét a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével, de a rendeletben meghatározott illetménysáv alsó határára tekintet nélkül is meghatározhatja. A PDSZ ügyvivője és a PSZ elnöke, Totyik Tamás is úgy véli, ez nem jelent mást, mint azt, hogy a munkáltató a rendeletben meghatározott bérsáv alsó határánál is kevesebb pénzt ítélhet majd meg azoknak a pedagógusoknak, akiknek a teljesítményével nem elégedett. A munkáltatónak lehetősége lesz arra is, hogy a pedagógus havi illetményét közös megegyezés nélkül, egyoldalúan meghatározza, módosítsa.
A teljesítményértékelő rendszer bevezetésére ugyanakkor még várni kell. A Belügyminisztérium lapunk érdeklődésére azt közölte, idén ősztől indul a teljesítményértékelés országos, teljes körű tesztelése, hogy egy év átfogó tapasztalatszerzés előzze meg az élesben történő bevezetést. Vagyis a rendszert leghamarabb a 2024/2025-ös tanévtől vezethetik be “élesben”. Arra a kérdésünkre, addig hogyan változhat a pedagógusok fizetése az adott bérsávokon belül, nem kaptunk választ.
Több mint ötezren hagynák el a pályát
A státusztörvény keddi megszavazása óta meghaladta az ötezret azoknak a pedagógusoknak a száma, akik úgy nyilatkoztak az aHang platform online felmérésében, hogy a törvény hatályba lépése esetén megszüntetik jogviszonyukat. A közszféra állásportálján is emelkedésnek indult a megüresedett tanári álláshelyek betöltésére meghirdetett hirdetések száma: a “pedagógus” szóra rákeresve 1297 hirdetést dobott ki a rendszer csütörtökön, legutóbbi, hétfőn megjelent cikkünkben még 1154-ről írtunk. A “tanár” szóra keresve 1958 hirdetés jelent meg, a hét elején 1878 volt. Tanítói munkakör betöltésére 921 aktív hirdetés volt elérhető csütörtökön, ami mintegy 50-el több, mint néhány napja.