kinevezések;végrehajtók;Biró Marcell;Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága;Magyar Bírósági Végrehajtói Kar;Schadl-Völner-ügy;

Korábban milliókért lehetett ide bekerülni

- A Schadl-Völner-ügy árnyékában neveztek ki tizenöt új végrehajtót

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke szerint az elmúlt másfél évben „a végrehajtók pályázatának elbírálása rendkívül szigorú kritérium rendszer alapján történt”.

Hatóságunk együttműködést kínál minden olyan végrehajtónak, aki a jogszerűség, szakszerűség, empátia hármas elvárásrendszernek megfelelően végzi a munkáját – jelentette ki Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeletei Hatóságának (SZTFH) elnöke csütörtökön, miután a Végrehajtói Kar 15 új tagjának adta át a kinevezési dokumentumot.

A kinevezésekről szóló közlemény szerint Biró Marcell közölte, hogy az SZTFH másfél éve látja el a végrehajtói kar és a végrehajtók felügyeletét, és a mai nappal bezárólag 58 új végrehajtó lett kinevezve, és mint hangsúlyozta:

„Minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a hivatásrend megtisztulási folyamatát”.

– Az eltelt időben kinevezett végrehajtók pályázatának elbírálása rendkívül szigorú kritérium rendszer alapján történt – emelte ki a hatóság elnöke, aki szerint „a jogalkotó minőségi változást tudott elérni, hogy jogi egyetem elvégzéséhez kötötte e munkakör betöltését”.

Emlékeztetett arra is, hogy az idei évtől megszűnt a határozatlan időre szóló kinevezés rendszere és egységesen minden megbízatás 7 évre szól. A végrehajtóknak ezután két évente szakmai továbbképzésen kell résztvenniük, évente egyszer beszámolót kell írniuk és „a pénzkezeléssel összefüggésben megállapított kötelezettségszegés esetén a bíróság köteles a végrehajtót pénzfizetésre kötelezni”. Biró Marcell  „zéró toleranciát” is hirdetett a szabályszegésekkel szemben.

Nem véletlenül, hiszen a Schadl-Völner-ügy az egész országban megingatta a bizalmat a bírósági végrehajtók iránt. A Fővárosi Törvényszéken zajló büntetőperben ismertetett ügyészségi vád szerint a 2016 óta MBVK-elnökként regnáló Schadl György gyakorlatilag végrehajtói maffiát hozott létre tartott és tartott fenn, a végrehajtói területet miniszteri biztosként felügyelő Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára segítségével a saját embereit ültette be egyes végrehajtói tisztségekbe. Ezért Völner Pálnak havonta 2-5 millió forintot, összesen 83 milliót adott az MBVK-elnök.

Az így kinevezett végrehajtóknak le kellett adniuk irodájuk bevételét Schadl Györgynek, aki néhány milliós havi fizetést visszaosztott nekik.

A vádhatóság gyanúja szerint az MBVK elnöke 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert úgy, hogy a nyomozás alatt még 880 millió forintról lehetett tudni. Ennek a pénznek a jelentős részét ingatlanokba fektette. Az ügyészség Völner Pált 8 év börtönbüntetéssel, 25 millió forint pénzbüntetéssel sújtaná, de az indítványban az is szerepel, hogy 10 évre tiltsák el a közügyektől és végleg a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozásoktól. Schadl Györgyöt 10 évre ítélnék 200 millió forintos pénzbüntetés, illetve 25 millió forint pénzbüntetés és szintén 10 éves, illetve végleges eltiltás mellett. A férfi  egyébként úgy maradhatott több mint egy éven át a MBVK elnöke, hogy 2021. november 5-én elfogták, amikor a feleségével Dubajba akart szökni.