A parkolótól nem messze, erdei ösvényen vezetett az út a koncertek helyszínéül szolgáló hatalmas tisztásra, a Waldorfesztet idén Törökmezőn rendezték meg. A nulladik napok ráérős lézengése határozta meg a délutánt, de fullasztó embertömegre a későbbi napokban sem kellett számítani, a Waldorf szellemiségét képviselő fesztivál, bár tizenhárom éve működik, de nem nőtt túl magán. Ennek veszélye ugyanis fennáll az ilyen unikális, családias légkörű fesztiválok esetében is.
A Waldorf-pedagógiát nem kell bemutatni, az emberközpontú oktatás módszere hazánkban a kilencvenes években terjedt el, a Waldorfeszt szervezői csapata már óvoda óta ismeri egymást, több waldorfossal összefogva hozták létre a fesztivált 2010-ben. Hitvallásuk szerint igyekeznek olyan teret létrehozni, ahol lehetőség van arra, hogy a Waldorfból hozott értékek összekapcsolódjanak a hasonló vagy akár egészen más alapelveken nyugvó értékekkel is. A programfüzetben olvasható a Waldorfeszt bizonyítványverse – a Waldorf-iskolában ugyanis év végén a diákok egy bizonyítványverset kapnak, amelyet utána egész évben elvisz magával a tanuló – idén ez Weöres Sándor Az eszköztelen hatásról írása a filozofikus Teljesség felé című kötetéből, utolsó négy sora így hangzik: „Egy társadalmi intézmény, mit pénz, hatalom, tekintély létesít és ápol, ritkán él néhány emberöltőt; s a szerzetesrendek megmaradnak, pedig csak egy-egy imádkozó koldus teremti őket.”
A pár száz résztvevőből ezerfőssé fejlődött esemény törekszik arra, hogy megőrizze romlatlanságát, a fesztiválon működik például az Offlájn Rezervátum, mely azért jött létre, hogy „elhaló emberi képességeinket újraélessze az túláradó virtuális világgal szemben”.
A rezervátum valójában egy táblával kijelölt terület pár ülőhellyel, de ide belépni már kizárólag repülő üzemmódba állított, kikapcsolt vagy otthon hagyott mobillal lehet. Az Offlájn Rezervátum többek között telefon nélküli emlékezésre, semmitevésre és élő tinderezésre csábít. Itt a közérdekű információ átadása egyedül a szóban, az „add tovább” módszerrel működik. Valahogy mindent ilyent természetes báj határoz meg a fesztiválon, az egyik kézműves workshop keretében olyan robotokat lehet készíteni, amik a pozitív jövőn dolgoznak. – A mesterségesen unintelligens létforma nem fog háborút indítani – meséli a pult mögött álló lány. A többségében fából készült robotokkal (Woodoorobots) más eseményeken is lehet találkozni, de a Törökmezőn való feltűnésük is mutatja: a Waldorfeszt azoknak van, akik nem akarják szétcseszni a világot.
Barátságos közeg, laza hangulat jellemezte a fesztivált, sokan kutyával, kisbabával érkeztek, zömével sátoroztak az emberek, a közeli turistaház hamar megtelt, fővárosi lakosok számára tökéletesen alkalmas a fesztivál, elérhető közelségben van. A résztvevők oda özönlöttek, ahol épp koncertet adtak, egyébként kellemesen szellős volt a törökmezei tisztás. Az erdőben egy pavilonnyi színpadot is felállítottak a szervezők, ahol a kísérleti és amatőr színház volt a főszereplő. Este nyolctól indult be igazán a buli, amikor a Parno Graszt kezdett muzsikálni, öröm volt nézni, ahogy a nagyszínpad előtti néptelen helyet egyszerre rohamozták meg a fesztiválozók, és kezdtek táncolni. A saját dalok játszása mellett a roma együttes örömzenévé formálta Majka és a Quimby slágereit, de megvillantották elképesztő Thunderstruck-átiratukat is az AC/DC-től. De a kisszínpad felhozatalára sem lehetett panaszkodni, a Waldorfesztben talán pont ez a jó: a nagy nevek mellett találkozhatunk akár most induló formációkkal vagy például a Kronoszinklasztikus Infundibulummal, melynek frontembere a szakmáját tekintve matematikus, dalszövegíró, de leginkább kulturális jelenségként leírható Pintér Gergő.
Éjjel kezdett zenélni az Analog Balaton, az elmúlt évek egyik legsikeresebb elektronikus zenei duója, Zsuffa Aba és Vörös Ákos akusztikus világa remekül megtalálta a helyét a természeti környezetben. Az enyhén kivilágított erdőben külön kis elektronikus zenei színpad működött, ahol hajnalig lehetett élvezni a varázst. Bájával és szabad környezetével a Waldorfeszt minőségi időtöltést biztosít a nyárra, és egyáltalán nem drága, érdemes vigyázni rá.
