Ukrajna;Egyesült Államok;orosz-ukrán háború;kazettás bomba;

- ENSZ-egyezményben tiltott kazettás lőszert küld Ukrajnának az Egyesült Államok

A Fehér Ház azzal indokolt, hogy Oroszország is beveti ezeket, sok esetben a polgári lakosság ellen.

Az Egyesült Államok újabb 800 millió dollár értékű katonai segítséget küld Ukrajnába - közölte pénteken az amerikai külügyminisztérium; a csomag ENSZ-egyeményben tiltott kazettás lőszereket is tartalmaz.

A külügyminisztérium sajtóközleménye szerint a szállítmány több fajta precíziós lőszert, rakétákat, légvédelmi és harckocsi-elhárító eszközöket, valamint harci járműveket foglal magába, és olyan DPICM-ek kategóriájába tartozó „rendkívül hatékony tüzérségi eszközöket, amelyeket az Egyesült Államok ezt megelőzően nem küldött Ukrajna számára”. A DPICM (dual-purpose improved conventional munition) úgynevezett kazettás lőszer, amely bevetésekor számos további apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva a pusztító hatást.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a lőszerekkel kapcsolatos aggályokról az amerikai adminisztráció egyeztetett a szövetségeseivel és partnereivel. Jake Sullivan azzal magyarázta a lépést, hogy miközben Oroszország kazettás lőszert polgári lakosság ellen is bevet, addig az ukrán erők, az ország területének védelmében használják majd, és „minimalizálják” a polgári lakosságot fenyegető kockázatot a kazettás bombák bevetése miatt. Ennek ellenére Jake Sullivan kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog háborúba keveredni Oroszországgal, és nem bocsát Ukrajna rendelkezésére fegyvert ahhoz, hogy azt saját területén kívül használja fel.

Az amerikai fegyverszállítmány bejelentése előtt az ENSZ főtitkára szóvivő-helyettese útján közölte, hogy továbbra sem támogatja a kazettás lőszerek (cluster munitions) alkalmazását. Farhan Haq elmondta, hogy Antonio Guterres kiáll a kazettás lőszerek betiltásáról szóló ENSZ-egyezmény mellett (Convention on Cluster Munitions - CCM), amit 15 éve kötöttek, és amelyhez a világ több, mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között nem szerepel az Egyesült Államok, Oroszország és Kína sem.

A migrációs politikáról hónapok óta folynak viták a koalíción belül.