Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét július elseje óta betöltő Spanyolország novemberben napirendre kívánja tűzni a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben kezdeményezett úgynevezett hetes cikkelyes eljárást a miniszteri testületben. Erről Pascual Navarro Ríos spanyol EU-ügyi államtitkár beszélt a tagállamok tárcavezetőinek hétfői találkozóján Brüsszelben. Az elnökségi programot ismertetve a politikus közölte: egyelőre még nem döntötték el, hogy véleménycserét vagy hosszabb és alaposabb vitára módot adó meghallgatást tartsanak-e.
A hetes cikkelyes folyamat célja annak megállapítása, hogy az adott országban súlyosan sérülnek-e az Európai Unió alapvető értékei. Budapest és Varsó ellen évek óta tart az eljárás, de a tagállamok még mindig csak tárgyalnak a magyar és a lengyel jogállamiság helyzetéről, nem jutottak el odáig, hogy ajánlásokat tegyenek, netán szankciókat helyezzenek kilátásba.
Navarro Ríos szavaiból kiderült, hogy a soros elnökség ebben a félévben is megreked a vitánál.
Madrid ugyanakkor minden hónapban napirendre kívánja tűzni a jogállamiság témáját valamilyen formában: szeptemberben például az Európai Bizottság nemrégiben elfogadott és az egyes országok teljesítményéről szóló jelentéseit vitatnák meg a miniszterek. Az év végére pedig felülvizsgálnák, hogyan kellene hatékonyabbá tenni a témáról zajló eszmecseréket.
A huszonhét Európa-ügyi miniszter tárgyalt az uniós költségvetés félidős revíziójáról is, amelyre júniusban az Európai Bizottság (EB) tett javaslatot. Az EB a büdzsé 66 milliárd eurós emelését kérte, mindenekelőtt Ukrajna támogatására, a migrációs problémák kezelésére és a megnövekedett kamatterhek fedezésére. A megbeszélésen kiderült, hogy több tagállamnak is gondja van a pótlólagos tagállami befizetéseket igénylő előterjesztéssel. Néhányan inkább költségvetési átcsoportosításokkal juttatnának többletforrásokat a célokra.
A magyar kormány képviseletében felszólaló lemondott igazságügyi miniszter Varga Judit egy az egyben elutasította a bizottsági javaslatot, és arra kérte az EB-t, adjon pontos kimutatást, miért szeretne a következő négy évben 50 milliárd eurót Ukrajnára költeni. - Honnan jött ki négy évre 50 milliárd, miközben az elmúlt másfél évben 70 milliárdot költöttünk Ukrajnára? - tette fel a kérdést. (A 70 milliárd valójában 77 milliárd, és nem az EU, hanem a tagállamok és az EU együttes költését tartalmazza). Johannes Hahn költségvetésért felelős európai biztos a vita végén azt mondta, készek megválaszolni minden kérdést és aggályt. A brüsszeli miniszteri ülésektől búcsúzó Varga azt is világossá tette, hogy Magyarország nem fog hozzájárulni a megnövekedett kamatterhek kifizetéséhez, mivel mostanáig egy fillért sem kapott a hitelként felvett uniós helyreállítási forrásokból. Ennek egyébként az az oka, hogy a kormány még nem teljesítette maradéktalanul a támogatási alaphoz való hozzáférés feltételéül szabott 27 feltételt.