Koszovó;Bosznia-Hercegovina;Donbász;

Meddig tartható a Balkánon az ellenőrzött nacionalizmus?

Egyre sűrűbben érkeznek a hírek arról, hogy ismét forrong a Balkán: noha a koszovói zavargások mintha csitulni látszottak volna, pattanásig feszült a légkör.

Egy azonban biztosnak tűnik: a nyugati támogatást élvező pristinai kabinet addig emelte a tétet, amíg egy nagyon veszélyes folyamatot indított el. Szerbia továbbra sem ismeri el Koszovót, így hát nem meglepő, ha Aleksandar Vučić elnök azonnal a határra rendelte a hadsereget, amint kiéleződött a feszültség a szerb kisebbség körzeteiben lebonyolított, előrehozott önkormányzati választások kapcsán.

Ráadásul mintha a politika is előszeretettel játszana a szélsőséges érzelmekkel, ami csak olaj lehet a tűzre. Juhász József történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára úgy vélekedik, a szereplőknek egy „ellenőrzött nacionalizmust” lenne érdeke fenntartani – ami annyit takar, hogy a politikai erők radikalizmusa tombolhat, de csak a retorika szintjén. Csak hát a szakértő szerint is ez nagyon veszélyes játék, nem tudni, meddig lehet a szólamok szintjén tartani a szélsőségeket, hiszen az utóbbi idők zavargásai azt jelzik, könnyen csaphatnak át nyílt erőszakba, aminek az elszabadulása tragikus folyamtokhoz vezethet. Juhász József hangsúlyozta, ugyan jelenleg a Balkánon senki sem akar háborút, a történelemben már sokszor előfordult, hogy az érintettek akarata ellenére tört ki valamilyen fegyveres konfliktus.

Kitért arra is, hogy az Albin Kurti vezette koszovói vezetés alaposan felsrófolta az indulatokat, így nehéz arcvesztés nélkül visszatáncolnia a jelenlegi feszült helyzetből. Mindenesetre reményre ad okot, hogy a kormányfő pár nappal ezelőtt jelezte: nem zárkózik el attól, hogy megismételjék az önkormányzati választásokat az érintett, szerb többségű településeken.