Tovább csökkenhet a posták száma, noha a Magyar Posta tavaly ősszel már bezárt 364 hivatalt. Ezek közül azóta csak 32 településen 45 nyitott újra, amelyeknél az önkormányzatok vállalták a fenntartást, vagy legalábbis beszálltak a működési költségekbe. Jelenleg cirka 2300 településen egyáltalán nincs állandó posta, bár a szolgáltató cég a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével kötött megállapodás alapján 265 ezer forintot fizetne helyi vállalkozóknak, akik vállalják, átveszik és ellátják a postai feladatokat a településükön. A szolgáltatás egyébként masszívan veszteséges, ezért is vonult ki ezekről a helyekről a Magyar Posta, mely eddig valamivel több, mint száz vállalkozói szerződést kötött.
A június közepén módosított postatörvény azonban nem a már eddig is posta nélkül maradt településeken jelenthet gondot, sokkal inkább olyan városokban, illetve frekventált üdülőövezeti településeken, ahol a szolgáltatás idáig zavartalanul működött.
A friss jogszabály szerint ugyanis az eddigi 25 ezer helyett 30 ezer lakosonként kell legalább egy postát vagy a kézbesítést lehetővé tevő eszközt fenntartani, amelynél adott a lehetőség levélküldemény és hivatalos irat kézbesítésére. A kvóta felemelése jelentős változást jelent, hiszen 30 ezer fős vagy annál népesebb település csak 34 akad az országban, míg ennél kisebből több, mint 3100. A jogszabály kiegészült a „kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz”, vagyis a postaautomata fogalmával, ugyanakkor hatályát veszítette törvény postai hálózat szervezéséről szóló pontja. Ez eddig azt mondta ki: az egyetemes postai szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a felvételi pontok légvonalban ne legyenek öt kilométernél távolabb a lakosság 95, s tíz kilométernél messzebb az emberek 99,5 százalékától.
Zamárdi a a környező településen élőket is kiszolgálja
– Elképzelhetetlennek tartom, hogy megszűnjön a postahivatalunk, amely nemcsak nyáron, de egész évben hatalmas forgalmat bonyolít – mondta lapunknak Csákovics Gyula, a nagyjából 2800 fős balatoni kisváros, Zamárdi polgármestere. – A lakosságszám alapján persze mondhatnák, hogy nincs rá szükség, de nyaranta a nyaralóvendégekkel, az üdülőtulajdonosokkal megsokszorozódik a népesség, ami a postai forgalmon is meglátszik, nem is beszélve a fesztiválok idejéről, amikor sok tízezren érkeznek hozzánk. Ráadásul a hivatal nemcsak a helyieket, de a környező településen élőket is kiszolgálja.
A városvezető hozzátette, ha a Magyar Posta úgy döntene, bezárja a zamárdi hivatalát, az önkormányzat a jelenlegi helyzetében nem tudná átvenni az üzemeltetést, hiszen így is rendkívül szoros a költségvetésük. Ebben az esetben csak egy helyi vállalkozó segítségében reménykedhetnének, s úgy vélte, adott esetben lenne is jelentkező, hiszen a forgalom miatt akár piaci alapon is működtethető a postájuk.
Siófokon tavalyig három állandó és egy – a széplaki – szezonális postahivatal működött, utóbbi, valamint a cirka hétezres városrész, Kiliti postáját tavaly bezárta a szolgáltató cég.
– Különösen utóbbi volt fájó és nehezen értelmezhető – jegyezte meg a Népszavának Lengyel Róbert, a 25 ezres város polgármestere –, hiszen egy családosok és idősek által lakott városrész maradt hivatal nélkül. Ha a törvénymódosítás hatására még egy postánkat bezárnák, amellett sem a városvezetés, sem a lakosság nem menne el már szó nélkül, hiszen Siófokhoz legközelebb 30-50 kilométerre található 30 ezernél nagyobb település. Határozottan úgy vélem, hogy az új jogszabály betű szerinti érvényre juttatása egyenesen vérlázító, a lakosság elleni támadás.
Lengyel Róbert elismerte, vitathatatlan, hogy az internetalapú ügyintézés egyre jobban terjed, s sok esetben kiváltott postán intézhető ügyeket, tranzakciókat, azonban a lakosság digitális képzettsége és tudása főleg az idősebb korosztályban nem teszi lehetővé a postai szolgáltatások teljes kiesését egy Siófok nagyságú településen. Ráadásul a hivatalos ügyintézés jó néhány területén még a mai napig a postai utat követeli meg.
Mátrafürednek harcolnia kellett
– A mátrai üdülőövezet egyre népszerűbb manapság, Mátraháza, Mátrafüred és a Kékestető térsége nyaranta és telente is több ezer üdülő pihenő családdal gyarapodik, a térség szállodáiban, panzióiban eltöltött vendégéjszakák száma pedig évente meghaladja a kétszázezret. Épp ezért nem mindegy, hogy ennyi embert hány posta szolgál ki. A legutóbbi hivatalbezárási hullámban a Magyar Posta például becsukta Gyöngyösön a Szövetkezet úti kirendeltségét, így a városban egyedül a központban lévő főposta maradt meg – mondta lapunknak Hiesz György, a város baloldali polgármestere. Hiesz szerint az önkormányzat erőfeszítése is kell ahhoz, hogy a korábban megszokott szolgáltatások továbbra is elérhetővé váljanak.
Megemlítette: a legutóbbi nadrágszíjhúzások alkalmával az állami fenntartó lakatot tett a Gyöngyöshöz tartozó, közel nyolcszáz lakosú Mátrafüreden lévő fiókra, miközben az alig fél tucat állandó lakossal rendelkező Mátraházán megtartották a kirendeltséget. Végül az önkormányzatnak sikerült meggyőznie a Magyar Postát, hogy „cserélje” a két helyet, így ma már Mátrafüreden újból van egy fiók. Ennek működtetéséhez évente három és fél millió forinttal járul hozzá az önkormányzat, Mátraházán pedig, ahol nem is volt igazán szükség a szolgáltatásra, bezárták a kis hivatalt. Gyöngyösön a június 29-i, csütörtöki önkormányzati ülésen döntöttek arról, hogy szintén a város hozzájárulásával lehetővé teszik a korábban bezárt Szövetkezet úti posta újranyitását. A képviselők megszavazták, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő Városgondozás Zrt. üzemeltesse ezt, amennyiben létrejön a Magyar Postával a megállapodás. A város a helyiséggel, az alkalmazotti bér és a rezsiköltségek átvállalásával mintegy négymillió forintos éves kerettel ösztönzi az újranyitást – mondta a polgármester.
A Hajdú-Bihar megyei Polgáron jelenleg egyetlen postahivatal működik, ennek bezárásáról nincs szó, és nem is lenne életszerű, hiszen az intézmény nemcsak a nyolcezres lélekszámú kisváros lakóit, de olyan környékbeli falvak lakosait is ellátja, ahol nem működik mobilpostai szolgáltatás – fogalmazott lapunknak Tóth József, a település DK-s polgármestere.
A békési fürdőváros, Gyula a 28 ezer lakosával éppen az új szabályozási határra esik. Durkó Károly, a Gyulai Városbarátok Köre önkormányzati képviselője lapunknak azt mondta: elképzelhetetlennek tartja, hogy régióközpontban, ahol tízezrével fordulnak meg turisták, bezárnák a még egyetlen működő nagy postát. Már csak azért sem, mert a legközelebbi város, Békéscsaba 15 kilométerre van. A fürdő mellett lévő kis postát, amíg nyitva volt, inkább a vendégek használták, így amikor azt bezárták, nem volt akkora érvágás, ismerte el.
– Egyelőre nem tudok semmilyen változásról, bízunk benne, hogy nem fenyegeti a bezárás veszélye városunk egyetlen postáját. A magunk részéről, amit lehet, megtettünk: az önkormányzat évi közel 3 millió forintot áldoz rá, hogy Kungyalu településrészen januárban kinyithatott a tavaly átmenetileg bezárt kirendeltség – mondta lapunknak a 8 ezer lelkes Szolnok megyei Kunszentmártont irányító Wenner-Várkonyi Attila. – Persze látom, átalakulóban vannak a postai szolgáltatások, aki teheti, online intézi az ügyeit, de remélhetőleg további fejlődés várható. Például számos önkormányzati hivatalos iratot nem kézbesíttethetünk a saját embereinkkel, hanem kötelező azt tértivevényes postai levélben feladni, persze komoly pénzért.
