háború;NATO-csúcs;

Putyin rémálma

Az európai szélsőjobb igazi ikonnak tartotta Vlagyimir Putyint. Sőt itthon is, főként a kormánypárti szavazók mondogatták, milyen nagy stratéga az orosz elnök. A Nyugat úgy táncol, ahogy ő fütyül, ismételgették. Csakhogy az Ukrajna elleni háború után lehullt a lepel. Kiderült, amit az orosz ellenzékiek már rég tudtak:

Putyin lelkülete hasonlít a Platón által leírt zsarnokéhoz.

Putyin nagy stratégiája az volt, hogy ha a régi Szovjetuniót nem is állítja vissza, de az orosz befolyási övezetet kiterjeszti egy sor volt szovjet tagköztársaságra, illetve sakkban tartja az Európai Uniót és a NATO-t a jelentős nyersanyagkészletnek köszönhetően. A Nyugatot még az sem térítette észhez, amikor 2014-ben elfoglalta a Krímet és Kelet-Ukrajna egyes részeit. Németország is tétlenül szemlélte Putyin játszmáit, Berlin mindent elnézett az orosz elnöknek, csak ne kerüljön veszélybe a gázszállítás.

A háború aztán mindent a feje tetejére állított, a csütörtökön zárult vilniusi NATO-csúcs újabb bizonyítéka volt annak, hogy Putyin stratégiája csúfos kudarcot vallott.

Elérte ugyanis azt, amitől mindig is a legjobban tartott: az észak-atlanti szövetség, amelyet Emmanuel Macron francia elnök még 2019-ben agyhalottnak nevezett, olyan erőssé vált, mint amilyenre korábban sosem volt példa.

Finnország tavasszal csatlakozott a védelmi szövetséghez, így a NATO és Oroszország közötti határ 1350 kilométerrel nőtt meg. Azután pedig Recep Tayyip Erdogan feladta ellenkezését, és lehetővé tette, hogy Stockholm is a szövetség részévé váljék. Svédország rendkívül jelentős stratégiai szempontból.

De ami Putyin legnagyobb kudarca: a NATO perspektívát adott Ukrajnának a NATO-csatlakozáshoz. A háború megindítása előtt a szövetség államainak nagy többsége hajlott volna arra, hogy Kijev deklarálja semlegességét, valahogy úgy, mint egykor Ausztria tette. Bár Ukrajna most sem kapott konkrét dátumot arra, mikortól csatlakozhat a szövetséghez, ami csalódottsággal töltötte el Volodimir Zelenszkij elnököt, de a háború előtt még az is elképzelhetetlen lett volna, hogy egyáltalán az észak-atlanti szövetség részévé váljanak. Az is igen komoly változás, hogy Emmanuel Macron is csatlakozott Lengyelországhoz és a balti államokhoz, és a francia elnök is Ukrajna mielőbbi felvételét követelte. Németország és az Egyesült Államok azonban óvatosabban viszonyult a kérdéshez, Joe Biden amerikai elnök közölte: Ukrajna addig nem lehet NATO-tag, amíg háború dúl az országban.

Szintén súlyos csapás Putyin számára, hogy – amint a csúcstalálkozón egyértelművé vált – Törökország is a Nyugat felé húz.

Erdogan ugyan korábban az oroszoktól vett légvédelmi rendszert, és igyekezett Putyinnal baráti viszonyt is kialakítani, látható, hogy az állítólagos szövetségeseit képes hátba szúrni. Erről a magyar kormányfő is mesélhetne.

Bízvást nevezhetjük a vilniusi NATO-csúcsot történelminek, hiszen új geopolitikai jövőt adott Európának. Putyin pedig nemzetközi szinten végképp megbukott, és örök vesztes marad. És azok is, akik még mindig elhiszik azt, hogy az orosz elnöknél van a bölcsek köve.