Az Európai Bizottság pénteken kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, amiért szabadon engedi az embercsempészetben bűnösnek talált személyeket. Az EB megítélése szerint a magyarországi hatóságok ezzel uniós jogszabályokat sértenek, amelyek előírják, hogy a jogellenes beutazáshoz, átutazáshoz és tartózkodáshoz történő segítségnyújtás – azaz a migránscsempészet – bűncselekményét hatékony, arányos és visszatartó erejű intézkedésekkel kell szankcionálni.
A bizottsági közlemény felidézi az idén áprilisban elfogadott kormányrendeletet, amely a csempészettel kapcsolatos bűncselekményekért kiszabható szabadságvesztést “reintegrációs őrizetté” alakítja. Ennek értelmében az elítélteket szabadon engedik, és felszólítják, hogy 72 órán belül hagyják el az országot. A magyar jogszabály semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a “reintegrációs őrizet” nyomon követésére, illetve végrehajtására. Az EB véleménye szerint az ilyen lerövidített szankciók nem hatékonyak és nincs visszatartó erejük sem. A kormánynak két hónapja van, hogy válaszoljon az eljárást elindító felszólító levélre és orvosolja a hiányosságokat. Ha ezt nem teszi meg, Brüsszel a következő szakaszba lépteti a folyamatot.
Ki nem találnák, hogy Rétvári Bence szerint miért kell szabadon engedni az embercsempészeketAusztriában bekéretik a magyar nagykövetet az embercsempészek szabadon engedése miattAz uniós testület pénteken egy sor egyéb döntést is hozott kötelezettségszegési eljárások indításáról, vagy a már megkezdett procedúrák folytatásáról.
Idetartozik a fa- és szénalapú energiahordozókra vonatkozó kiviteli korlátozás miatt tavaly kezdeményezett folyamat, amelyet indoklással ellátott vélemény kiküldésével a második szakaszba léptetett. Magyarországnak itt is két hónapja van a válaszadásra.
Már a bírósági szakaszba jutott az egyes építőanyagok árainak rögzítése és termelési szintjének fenntartása miatt 2022-ben elindított eljárás. Az EB szerint ezek az intézkedések nem indokoltak és nem is arányosak, együttes hatásuk veszteségeket okoz a már piacon levő gazdasági szereplők számára, illetve elveszi az ilyen gazdasági tevékenységet fontolgató vállalkozások kedvét attól, hogy letelepedjenek Magyarországon. Mindez sérti a letelepedés szabadságát előíró EU-s szabályokat, véli a brüsszeli testület.
Az Európai Bizottság emellett kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, amiért nem ültette át nemzeti törvényeibe a pénzmosás elleni küzdelemről szóló uniós irányelvet. Felszólító levelet küldött azért is, mert a társaságiadó-szabályok bizonyos teret adnak az adóelkerülésre, és így ellentétesek a közösségi joggal. A testület másodszor is figyelmeztette a kormányt, hogy elmulasztotta benyújtani a jelentéseket a 2020-ra kitűzött energiahatékonysági célok megvalósításáról, és a megújuló energia részarányáról a gazdaságban. A további halogatás bírósági pert vonhat maga után, teszi világossá az EB.
