A svéd csatlakozás ügyében született áttörés volt a legnagyobb eredménye az észak-atlanti szövetség vilniusi csúcsértekezletének, de számos más kérdésben is gyümölcsöző volt a kétnapos tanácskozás - erről beszélt a Népszavának Margarita Seselgyte litván biztonságpolitikai szakértő, a Vilniusi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Politológia Intézetének (TSPMI) igazgatója. A szakértő szerint a házigazda, Litvánia több, védelmi téren született döntéssel is elégedett lehet.
A NATO például a legátfogóbb védelmi tervét fogadta el a hidegháború vége óta, amelynek részeként a tagállamok 30 napon belül 300 ezer katonát tudnának mozgósítani és bevetni a szövetség keleti szárnyán egy esetleges orosz támadásra válaszul. A vilniusi kormány számára megnyugtató megállapodás jött létre egyebek mellett a balti térség légterének rotációs alapú védelméről is.
Ugyanakkor Litvániát is csalódásként érte, hogy Ukrajna nem kapott meghívót a NATO-ba, ugyanis a balti állam vezetése és közvéleménye mélyen elkötelezett a szabadságukért harcoló ukránok iránt. “Ez erkölcsi hitünkre, történelmi emlékeinkre visszavezethető, valamint arra, hogy úgy hisszük, ha Ukrajna elbukik, akkor mi lehetünk a következők” - mondta Margarita Seselgyte. Megjegyezte ugyanakkor, hogy előre látni lehetett, hogy ez egy kemény menet lesz, hiszen egyes szövetségesek vonakodnak nyíltan meghívni az ukránokat. “Egyébként sem számított senki arra, hogy Ukrajnát felveszik a NATO-ba, amíg háború dúl a területén, hiszen ez esetben a szövetség automatikusan belépne a konfliktusba a szervezet ötödik cikkelye alapján” - tette hozzá.
A litván biztonságpolitikai szakértő szerint mindenesetre Volodimir Zelenszkij is elégedetten távozhatott Vilniusból. “Ukrajna számára a legfontosabb e pillanatban, hogy segítséget kapjon a háború megnyeréséhez. Ehhez lőszerre, harci eszközökre van szüksége, támogatás iránti tartós elköteleződésre és egyfajta mechanizmusra, amely biztosítja, hogy elég fegyver érkezik és időben. Ilyen szempontból a G7-es országok ígérete sokkal fontosabb volt, mint hogy mi szerepel a NATO-csúcs zárónyilatkozatában” - mutatott rá Margarita Seselgyte.
Recep Tayyip Erdogan török elnök is elégedett lehetett, hiszen úgy tűnik, komoly engedményeket tudott kiharcolni - nemcsak Stockholmtól - azért cserébe, hogy hétfőn este bejelentette a svéd NATO-csatlakozás támogatását. Joe Biden amerikai elnök találkozott vele és ígéretet tett az Ankara által régóta kérelmezett F-16-osok átadására. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szavát adta, hogy javítanak az EU-török viszonyon. Azóta a Reuters hírügynökség azt is kiderítette, hogy Kanada újrakezdte a tárgyalásokat Törökországgal a drónalkatrészekre vonatkozó exportkorlátozás feloldására.
Habár névleg már megszületett a megállapodás a svéd csatlakozás ügyében, Margarita Seselgyte szerint a háttérben még tartanak a tárgyalások a török vezetéssel. Ez magyarázhatja azt is, hogy Erdogan arra tett ígéretet, hogy az októberben kezdődő őszi ülésszakon veszi napirendre a török parlament a svéd NATO-tagság ratifikációját.
Orbánnak nem válik be Erdogan taktikája
Bizalmatlanságot ébresztenek Magyarországgal szemben az EU-ban és a NATO-ban is Orbán Viktor miniszterelnök játszmái - mutatott rá Margarita Seselgyte, amikor arról kérdeztük, milyen hazánk megítélése a szövetségben. “Világos számunkra, hogy a magyar kormányfő a török elnökhöz hasonlóan tranzakcionalista szemléletű. A probléma az, hogy amikor valaki a vétóval játszik, követel valamit azért cserébe, hogy valamihez hozzájáruljon, akkor azzal csökkenti a bizalmat hazája iránt. Még annak ellenére is, hogy a missziókban való részvétel és általában a NATO-hoz való hozzájárulás tekintetében Magyarország teljesítménye rendben van” - magyarázta lapunknak a litván biztonságpolitikai szakértő.
