Szintet lép a magyarországi hadiipar, a Rheinmetall kutatási és fejlesztési bázist hoz létre Szegeden

Hivatalos bejelentés egyelőre nincs, de eldöntött ténynek látszik, hogy a Zalaegerszegen már harckocsigyártó-üzemmel jelenlévő német hadiipari óriás, a német Rheinmetall hamarosan a beköltözik a Szegedi Tudományegyetem által megálmodott tudományos ipari parkba, a Science Parkba.

A dél-alföldi nagyvárosban hetek óta nyílt titokként kezelték a német cég itteni letelepedési szándékát. A bejelentés állítólag azért várat magára, mert nem tudtak ebben az ügyben programot szervezni magasrangú kormányzati politikusnak. Ebben bizonyára szerepet játszik a nyár is.

Ám, hogy a hír nem légből kapott, bizonyítja, hogy a Rheinmetall szegedi megtelepedéséről kendőzetlen nyíltsággal beszélt a napokban egy helybeli sajtótájékoztatón Bányai Gábor, a Dél-Alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa. Nem kizárólag arról szólt, hogy kutatási és fejlesztési részlegét hozza ide a Rheinmetall, ami az első hírek szerint sokkal inkább polgári, mint katonai célokat szolgálna. A Szeged.hu beszámolója szerint hidrogént és e-mobilitási alkatrészeket gyártó üzem létesülne az itteni tudományos ipari parkban. Ehhez a kormánybiztos hozzátette: fegyvereket és lőszereket egészen biztosan nem fog a német cég előállítani, ám olyan háttértevékenység kiépítése napirenden szerepelhet, ami a hadieszközök előállítását is szolgálja.

A Rheinmetall bejelentését azért sem kell elsietni, mert a szegedi Science Park egyelőre inkább terv, mint valóság. A város határában, az egykori szovjet laktanya helyén létesülő, 85 hektáros terület közművesítése még csak most fog kezdődni. A kormány ezt 9,5 milliárd forinttal támogatja. Most az tűnik a legfontosabbnak, hogy költségvetés rossz helyzetében az általános takarékoskodás nem érinti az itteni beruházást, amellyel a mai elgondolások szerint tizennégy hónap alatt végeznének. A jelzett összeg több részletben érkezik meg Szegedre, ám a munka elkezdésének nincs akadálya, mert egy közel másfél milliárdos összeg már landolt az egyetem bankszámláján. Közvetlenül a közműfejlesztések lezárása után kezdődhetnek a betelepülő cégek épületeinek kivitelezése, valamikor 2024 második felében, így a Rheinmetallé is.

Több száz magasan képzett kutató

A szegedi Science Park helyzetét árnyalja az a tény, hogy ott 2022 januárjában átadtak egy inkubátorházat, ami a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ székhelye, a parkban e mellett az egyetem kísérleti napelemfarmja is működik.

Nagy reményeket fűznek Szegeden a Science Park megvalósulásához, aminek helyét az ELI ALPS, vagyis a szegedi lézerközpont tőszomszédságában jelölték ki. Az elképzelések szerint itt több száz magasan képzett kutató fog dolgozni. Az egyetem vezetői kifejezetten jó hírnek tartják a Rheinmetall érkezését, mert olyan „első fecskét látnak” benne, amely ösztönzőleg hathat a további ide betelepülni szándékozó cégekre, vállalkozásokra.

A Rheinmetallnak elkészült a zalaegerszegi gyára, ahol harcjárműveket gyártanak és mellette egy korszerűnek számító tesztüzem is épült. Paul Walf, a Rheinmetall AG közép-európai koordinációs részlegének vezetője a Mandinernek adott nyár eleji interjúban elmondta, hogy Várpalotán nemrégiben kezdődött meg a lőszereket gyártó üzemük építése, Budapesten pedig digitalizációs és szoftverfejlesztő központ felépítéséről döntöttek. Itt jön a képbe Szeged. Itteni megjelenésük volna a negyedik a magyarországi üzemek és kutatóbázisok sorában.

Köztudott, hogy a Rheinmetall komolyan érdekelt a magyar hadsereg fejlesztésében, haditechnikai eszközeiből már eddig is jelentős mennyiséget vásárolt Magyar Honvédség. Az Orbán-kormány már évekkel korábban deklarálta, hogy fejleszteni kell a magyar védelmi ipart, így előszeretettel látja a hazánkban betelepülni szándékozó, eddig elsősorban nyugat-európai hadiipari cégeket. A többségi külföldi és kisebbségi állami tulajdonú vegyesvállaltoktól a hazai hadiipari igények kielégítésén túl jelentős exportot és bevételt is remél a kormány.

A szegedi Science Parkba betelepülni szándékozó Rheinmetall itteni tevékenysége már messze túlmutatna azon, hogy a német fegyvergyártó cég kizárólag összeszerelőüzemet hozna Magyarországra. A K+F tevékenység azt jelzi, hogy szintet léphet a hazai védelmi ipar, éppen a hozzáadott érték jelentősen növekedése miatt.

Gyors cserék

Ugyanakkor az is igaz, hogy a külföldi befektetők által a rendszerváltás óta elhanyagolt Dél-Alföldön a Rheinmetall megjelenése a második volna a hadiipari cégek sorában, mert a Békés megyében található Gyulán tavaly kezdte a termelést az Airbus üzeme, ahol polgári és katonai helikopterekbe gyártanak komoly precizitást igénylő forgó alkatrészek. A magyar állam 30 százalékos kisebbségi tulajdonnal rendelkezik a Nemzeti Légiipari Projekt Kft.-n keresztül az Airbus Helicopters Hungary Kft.-ben, amely a gyulai gyár üzemeltetője. Az Airbus is több szállal kötődik Magyar Honvédséghez, mert az elmúlt években H145M könnyű és H225M közepes helikoptereket vásárolt a magyar hadsereg. Az elmúlt hónapban éppen Magyar Honvédség egy H145M helikoptere zuhant le katonai kiképzés közben Horvátországba, és ennek következtében három magyar katona meghalt.

A gyulai üzem tavaly július végi átadóján jelen volt az akkor még létező Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tárcavezetője, Palkovics László és Maróth Gáspár, aki akkor a Honvédelmi Minisztériumon belül a védelempolitikáért és a védelmi fejlesztésekért felelős államtitkár volt, majd 2022 novemberében váratlanul leváltották tisztségéből. Felmentésük és távozásuk jelzi, hogy a védelempolitikáért felelős kormányzati politikusok gyorsan cserélődnek, sőt, adott esetben érdekes szerepcseréknek is tanúi lehetük. A Rheinmetall idén áprilisban jelentette be, hogy Maróth Gáspár lett a német cég kelet-európai koordinációs vezetője.